Igaz barát

 

 

A népnyelv úgy bölcselkedik, hogy borbarát sok van, bajbarát kevés. Kókadtan, szomorúan, könnyekkel küszködve, elanyátlanodva rámoltam valamit a lakásban, amikor megcsörrent a telefon, és Anitával beszélgettünk pár szót. Rögtön megérezte, hogy rossz passzban vagyok, és bíztatott, hogy a héten valamikor főzünk egy jót. A beszélgetés alatt azért igyekeztem tartani magam, de amint letette a kagylót, megint erőt vett rajtam az önsajnálat, eleredtek a könnyeim, mire megint csörgött a telefon, Anita volt, és jelezte, hogy összepakolt, és máris jön, kell-e valami a boltból.

 

Nem akartam és nem akarom a közel-keleti konyhát favorizálni, de minél inkább el akar kerülni az ember valamit, annak inkább bevonzza magához, így aztán ma is délmediterrán ebédünk kerekedett. Anita hozott két kaliforniai paprikát, egy üveg különleges lé nélküli olajbogyót, és volt neki otthon póréhagymacsírája, azt is elhozta, hogy belekombináljuk a mai ebédbe.   Nekem volt dagadóm, natúr joghurtom, rizsem, fűszereim, citromom, pisztáciám,  balzsamecetem, így pillanatok alatt el tudtuk készíteni a mai verziót.

 

Hozzávalók:  25 dkg dagadó, 1/2 db édesköménygumó, 1 db kaliforniai paprika, 1 fej fehérhagyma, 1 ü szárított fekete olajbogyó, olívaolaj, 1 evőkanál dijoni mustár, 0,5 l natúr joghurt, 1/2 citrom, modenai balzsamecet, indiai ötfűszerkeverék, curry levél, őrölt tarkabors, vegeta, őrölt római kömény, levendula,  őrölt babérlevél, kakukkfű, őrölt zsálya, őrölt oregánó, őrölt fahéj, szárított zöldség, 2 pohár rizs,  póréhagymacsíra, 3 gerezd fokhagyma, pisztácia. 

 

Azért nem egészen ugyanaz, mint az előző, a curry levél, a mustár az indiai ötfűszerkeverék, és a joghurt, de még a pisztácia is sokat változtatott az ízeken. Odatettem olívaolajon az indiai fűszermagvakat párolódni, Anita aprította a húst, adagonként tettem a lábosba, majd szépen elkezdtem fűszerezni, és mustárt is adtam neki. Ekkor már nagyon kellemes illatok csaptak fel a lábosból, hamarosan hozzátettük a felaprított édesköménygumót. Anita kitalálta, hogy tegyünk bele fokhagymát és balzsamecetet is, szerinte kívánkozik bele, egyben betudtuk járványmegelőző intézkedésnek,   és a végén, amikor már puha volt a hús, és a közben odatett rizs is megfőtt, beletettük a kaliforniai paprikával, és a fehérhagymával, meg az olajbogyókkal egyetemben.

 

Ha már Anita menetközben újított, én sem akartam lemaradni, én meg a fahéjat álmodtam bele, így azzal is bővült a fűszerek repertoárja. Csak percekig pároltuk őket össze, máris jött a póréhagymacsíra, a fél citrom leve, és a  joghurt, Anita fél kézzel telefonált valakivel, közben a joghurtot kavargatta,  a gázt már lekapcsoltam, és már tálalhattunk is. Nagyon jól sikerült, épp az előbb hívott Anita, hogy miután hazament olyan jót aludt, hogy még a nyála is kicsorgott a párnára, ez is bizonyítja, hogy a jó főztnek nincs párja.

Pikáns, egzotikus, fűszeres,  változatos, hűsítően savanykás, könnyű, de laktató, az íze tartós, mint az igazi barátság.

 

 

 

Amititia semper cara est, mondja a latin, azaz a barátság mindig értékes. Hallgassátok meg ezt a szép számot a barátságról Dulce Amiga címmel!

 

VISSZA TOVÁBB