Niente solo

 

 

Azaz semmit sem magam találtam ki a következő kajából, de olyan finom lett, hogy nem maradhat ki a Hasbanhatból. Emailben megküldte egy hölgyismerősöm Marlena de Blasi Ezer nap Velencében című gasztroregényéből a recepteket és a főtt tészta diómártással egyből izgalomba hozott. Tagliatelle con salsa di noci arrostite  írják az erdetiben, már a neve is egy kész költemény, ezt nekem ki kell próbálnom. Dióm van, épp megbontottam egy üveg csodás Hilltop Neszmélyi Hárslevelűt, tejszín mindig van itthon, az olívaolaj is hegyekben áll, só, bors, szerecsendió alapfelszerelés, máris kezdhetünk főzni. Egyedül hosszúmetéltem nem volt, de kagylótésztával helyettesítettem, aminek nem elhanyagolható előnye, hogy jóval könnyebb kanalazni.

 

Hozzávalók:  ¼ kg dióbél, ½ dl olívaolaj, 2 dl tejszín, ½ dl muskotályos, édes fehérbor, ½ teáskanál őrölt fahéj, frissen reszelt szerecsendió, só és frissen őrölt bors, 20 dkg száraztészta.

legnehezebb a legelső művelet volt, ugyanis az olasz hölgy azt írta, 200 fokos sütőben pörköljük illatosra a diót.  Pár perc alatt éreztem az illatot, kicsit besötétedek a diók, gondoltam megrázogatom, és visszateszem, hogy mindkét oldalán pörkölődjön, hát ki kellett dobni az egészet. Módosítottam az ütemtervet, és átváltottam lábosra, amit el kellett után súrolni, de legalább időben le tudtam venni a gázról és szépen megpirultak a  diók. Húsklopfolóval durvára törtem, és beleöntöttem a botmixerhez kapott hosszúkás edénybe.

Összekevertem a 2 dl tejszínt, a saccra löttyintett csodálatos aromás, erős, édeskés Neszmélyi Hárslevelűt, a saccra csorgatott olívaolajat, a frissen őrölt borsot a szerecsendiót, és egy pici sót. Megpróbáltam a botmixerrel megközelíteni a diót szárazon, erre morgás volt a válasz, ezért rálöttyintettem az egészet, és csodák csodája, fél perc alatt tökéletes sűrű bézs színű krém lett belőle. Bepakoltam a hűtőbe, jót tsz az ízeknek egy kis érés, aztán szép nyugiban odatettem a tésztát főni, és 10 perccel később már az asztalomon volt a csoda.

>Mondanom sem kell, hogy ugyanaz a bor dukál hozzá, amit beleöntöttünk

 

 

 

Valamivel fel kellett volna dobni a látványt, de most nem volt rá érkezésem, az íze feledhetetlen, és jó laktató! Ha Anita itt van, akkor biztos szórtunk volna borsot köré, vagy olívaolajat öntünk körbe ez most ilyen lett.

Jóóóóóóóóóóóóétvááááágyat! Kipróbálhatjátok pirítóssal is!

 

 

VISSZA TOVÁBB