Zöldbabfőzelék balzsamecettel és tojás Rossini módra

 

 

Amikor kigondoltam  ezt az ételsort, mint lehetséges másnapi vacsorát, kétely volt a szívemben, mert valljuk be a zöldbabfőzelék egy kommersz étel, oldalast, fasírtot, tükörtojást szoktak enni hozzá, a tojás Rossini módra pedig már a nevéből is sejthetően extravagáns, különleges, mondhatnám főúri tojásétel, de végül megnyugtattam magam.

Hozzávalók: 35 dkg zöldbab, tejföl, liszt, Vegeta, Avi féle balzsamecet, 4-5 tojás, bors, só, zsír, 5 dkg reszelt sajt.

 

Ha már kapni friss zöldbabot, nekilátunk megpucolni és felaprítani, ha a Spar üzletben található mélyhűtött zöldbabhoz nyúlunk, megspóroljuk a munkát és az élvezeti érték alig szenved csorbát, a zöldbab ugyanis jól bírja a mélyhűtést. A zöldbabot annyi vízen tesszük oda főni, hogy kb. két ujjnyira lepje el a víz, és só helyett megszórjuk jó kis Vegetával. Színt is szebbet kölcsönöz a főzeléknek és egyben fűszerezés is. Ha felforrt, kislángnál kicsit nagyobbra vesszük és vaslapot teszünk alá, hogy szelíd, egyenletes hő érje és szép nyugiban puhuljon.

Amikor már a nagyszobában érezzük a zöldbab illatát, biztosak lehetünk benne, hogy puha, legfeljebb biztos, ami biztos alapon szurkálhatjuk meg villával. Elkészítjük a habarást lisztből és tejfölből a kettő csomómentes egymáshoz keverésével.

Egy ovális jénai tál fedelét kikenjük zsírral és előveszünk egy magas falú műanyag edényt, meg a tojásokat a tojástartó dobozzal együtt. A dobozt azért hangsúlyoztam ki annyira, mert a tojást odaütjük a műanyag keverőedény pereméhez, vagy a konyhaasztal éléhez, majd úgy ügyeskedünk, hogy a tojás fehérje a keverőedénybe folyjon, és a sárgája pedig a héjában maradjon, amit további felhasználásig a dobozba teszünk vissza. Ha lehet, még arra is ügyeljünk, hogy a sárgája egészben maradjon, ne sérüljön meg, esztétikai szempontból erre ugyanis szükségünk lesz.

Ha megvan az 5 sárgája a héjában a dobozban és az 5 fehérje a keverőedényben, akkor elővesszük az elektromos habverőkészletet, ennek hiányában rövid fohász, erőgyüjtés és vellával, vagy kenyérgőzös meghajtású nagymamánk korabeli habverővel verjük keményre a habot. Utóbbi embert próbáló munka rengeteg türelem kell hozzá, az elektromos habverővel a III. fokozaton azonban 2 perc alatt kész van. A vége előtt állítsuk le a habverőt, szórjuk meg sóval és borssal a gyönyörű, hófehér habot, és keverjük még egy kicsit, hogy biztosított legyen az egyenletes eloszlás.

 

Kenjük ki zsírral, vagy vajjal, végső esetben margarinnal a jénai tálat, és falapáttal, vagy széles pengéjű késsel simítsuk bele a habot. Ez izgalmas, kreatív munka, főleg ami ezután következik, mert forró vízbe mártott evőkannállal mélyedéseket kell képeznünk a tojásfehérje habban, ahová az aranyos kis sárgácskák be fognak költözni. Ha megvannak a lakhelyek, óvatosan elvégezzük a költöztetést. Nem mély gödröket kell a habba nyomkodni, hanem kis negatív profilú dombocskákat. A kanalat azért kell forró vízbe mártani, hogy a kanál által továbbított hő hatására egy kicsit megkeményedjen a tojáshab, és ne roskadjon össze a tömör, tömzsi sárgás gombócka súlya alatt. Mondanom sem kell, hogy só és bors helyett, vagy mellett lehet millóképp variálni a fűszerezést, de itt csak az alapmodell leírását adom közre, az extrákat mindenki maga választja az ízlése szerint.

 

Begyújtjuk a sütőt, és ha meleg, közepes lángon odateszzük a tojáscsodát, amely véleményem szerint a legelegánsabb, legkönnyedebb, leglevegősebb tojásétel. Nem véletlen, hogy olasz zeneszerzőről kapta nevét. Olyan, mint egy könnyű kis szonáta, andante…

Amint kezd enyhén drappos színt ölteni, és megemelkedni, akkor kihúzzuk, megszórjuk a reszelt sajttal és visszatoljuk még 2-3 percre, hogy a sajt is ráolvadjon, rápiruljon.

Visszatérünk kedves kis főzelékünkhőz, vígasztaló puszít dobunk neki, nehogy megsértődjön, hogy hanyagoltuk a Rossini tojás kedvéért, és belekeverjük a habarást. A habarással még megrottyantjuk, tehát visszatesszük a tűzre, és ügyesen elkeverjük, hogy ne legyen galuskás! Ildi például egy kis vizet öntött hozzá tegnap, mert túl sűrűnek találta az állagát. A balzsamecetből 2 evőkanálnyi elég, hogy tökéletessé tegye főzelékünket.

 

A főzelékeknél van egy irányzat, miszerint rántással kell készíteni, és sokan csak paprikát és borsot használnak minden főzelékhez, horribile dictu[1] még a krumplifőzelékhez is. Ismeretes a habarásos vonal tejföllel, és ezen belül sok értő ecettel ízesíti a krumplifőzeléket. Más főzelékhez ecetet még nemigen hallottam, de aki mer, az nyer, és különben is, experientia est magistra rerum, kisérlet a dolgok anyja.

 

A balzsamecetről. Akinek megengedi a zsebe, vegye meg az olasz modenai balzsamecetet a jó borsos kis árán. Akinek nem, vagy szeret alkotni, vegyen egy használaton kívüli zöld színű, szép formájú borosüveget, öntsön bele borecetet, vagy almaecetet (nagyon egészséges állítólag) , és szórja bele a következő fűszerkeveréket. Na gyerekek ez szolgálati titok, az Avi féle keverék saját fejlesztésem, csak nektek, és szigorúan bizalmas! Ha azt akarjuk, hogy ne szóródjon a fűszerek fele mellé az asztalra, fogjunk egy száraz tölcsért, és abba pöcögtessük bele óvatosan a következőket.

 

Hozzávalók:1 teáskanál borsmenta, 1 teáskanál citromfű, 1 teáskanál rozmaring, 1 teáskanál zsálya.

Innen kezdve más dolgunk nincs, mint összerázni a keveréket eldugni egy hűvös, sötét helyre, és érni hagyni, és használhatjuk főzelék ízesítésére,  vagy salátához olívaolajjal párosítva.

Na jó, még egy titkos Avi balzsamecet recept.

 

Hozzávalók: 1 teáskanál kakukkfű, 1 teáskanál borsikafű, 1 teáskanál turbolya, 1 teáskanál lestyán.

A hozzávalók miatt semmi izgalom, a ritkának tűnő fűszereket is be lehet szerezni a Herbária üzletekben, drogériákban.

Na még egy keverék, nem vihetem a titkaim a sírba:

Hozzávalók: 1 teáskanál tárkony, 1 teáskanál zellerlevél, 1 teáskanál petrezselyem, 1 teáskanál majoránna.


 

[1] Szörnyű még kimondani is = latin

 

 

 

VISSZA TOVÁBB