Vendégváró csónakocskák

 

 

Nem akarok senkit erdőirtásra bíztatni, mindössze csónak formájú a borkorcsolya, sőrkorcsolya, vagy bármikorcsolya, mely olcsó és munkaigényes, így a legfinomabb ételek közé tartozik. De nem kell megijedni, amikor másodszorra, harmadszorra készíti az ember, nem tűnik macerásnak, oda sem kell figyelni, és máris kész van. Az eredeti receptet vagy 20 éve láttam egy vasárnap délelőtti tv műsorban, és lehet, hogy nem is változtattam rajta, csak gyakorlati tapasztalataimmal egészítem ki.

Hozzávalók: 6-8 nagyobb krumpli (burgonya, aki így szereti), 15-20 dkg májkrém, 15-20 dkg tejföl, búzakorpa, majoránna, reszelt sajt.

Odatesszük héjában főni a jó nagy darab krumplikat. Nosztalgiával gondolok vissza gyermekkoromra, amikor még a nem olyan extenzíven termő, de mennyei finom rózsa krumpli elérhető volt, mögötte menetelt a gülbaba, és a sor végén kullogott az ella. Ma nehéz jó krumplit találni. Megjelentek a bőtermésű, de szappanos, széteső fajták, sültkrumplinak termesztett világgossárgás modellek, és keresve sem lehet rózsát találni. Akinek sikerül, rövid fohásszal adjon hálát a teremtőnek, akinek nem, válassza az amerikai condor fajtát, melyet állítólag a rózsa fajtából alakítottak ki.

Óvatosan főzzük a krumplit, időnként döfködjük meg vékony kötőtűvel, vagy sasliknyárssal, esetleg a legegyszerűbb megoldást választva villával. Érezzünk rá arra, mikor puhult meg félig, kétharmadig, mert ha túlfőzzük a krumplit, túl puha lesz az elkövetkezendő munkálatok során. Inkább rövidebb ideig főzzük, mint akár egy perccel is tovább.Tegyük sokkoló hidegvízfürdőbe, sőt csorgassunk rá vékony sugárban hideg vizet, ha nem akarjuk egyik kezünkből a másikba dobálni az újra és újra visszaforrósodó hatalmas krumplikat.

 

Késsel szedegessük le óvatosan a héját a krumpliknak és hosszában vágjuk ketté úgy, hogy két lapos féltestet kapjunk. Keressünk evő, vagy kiskanalaink között olyat, amelyik inkább hegyesebb, nem félgömbölyű, és tompa., és kezdjünk óvatosan csónakocskákat faragni a félkrumplikból, akár a chayenne indiánok, vagy a teknővájó cigányok. Természetesen indián csónakosnak lenni sokkal romantikusabbnak tűnik, de gondoljunk a hegyi patakok sebes sodrására, a vízesésekre, és arra, hogy a tolldísz nem véd olyan jól, mint a raftingnál használatos bukósisak.

 

Tényleg időt rabló és türelmet igénylő munka, de alatta átgondolhatjuk életünk utolsó, vagy elkövetkezendő tíz évét, terveket szőhetünk, álmodozhatunk, vagy akár szerelmes verset is költhetünk, vagy szimplán kikapcsolódhatunk, mert nem kell az embernek mindig gondolkozni. Ha elég kemény maradt a krumpli, a hegyes végű kanállal óvatosan ki tudjuk farigcsálni a csónakbelsőt. Jó öblösre faragjuk, hogy legyen befogadóképesség, de ne vigyük túlzásba, mert könyen átszaladhat kanalunk a krumpli falán, ami sajna – lévén nem létezik krumpliragasztó – végzetes következményekkel járhat. 8 mm és 1 cm körüli falvastagság vált be, de itt is lehetnek egyéni variációk. A kikotort krumplibelsőt tegyük félre, még lesz felhasználási lehetősége.

 

Lássunk neki a tölteléknek. Egy villa segítségével paszírozzuk széjjel a kenőmájast. Nekem a Sparban kapható 250 g-os szép rózsaszín májas jött be, ami árban is igen kedvező. Keverjük össze a tejföllel és szórjuk meg bőkezűen majorannával, mert nyílt titok, hogy a máj és a majoránna nagyon kedvelik egymást. Ezzel még nincs kész töltelékünk, mert egy kicsit túl geil, azaz émelyítő, túl kalóriadús lene, ezért rostként, gabonaként egy kis búzakorpát, vagy búzacsírát hintünk bele, ki-ki a vérmrséklete szerint.

 

Megtöltjük a töltelékkel a csónakocskákat, de vegyük figyelembe, hogy a sütés folyamán a korpa, vagy a búzacsíra megduzzad, ezért ne szinültig töltsünk, bármennyire is ráállna a kezünk. Tegyünk alufóliát a tepsibe és közepes lángon kezdjük sütni a csónakocskákat. Míg az első menet sül, nekiláthatunk a második menet töltésének. Ha a végén marad töltelékünk, és férőhely is akad a tepsiben, a kivájt krumplival összepaszírozhatjuk, pogácsákat formálhatunk belőle, és hozzátehetjük a többi korcsolyához. 8-10 percig kell sütni, hogy a krumplicsónak emészthetőre puhuljon, és a külseje keményre piruljon,  a töltelék összeérjen, ekkor szórjuk meg reszelt sajttal, és további 2-3 perc után már kínálhatjuk is vele szívbéli vendégeinket, akik hálásak lesznek, hogy nem gyári-gépi modern, rohanó világunk emberének előregyártott ezzel-azal fogadjuk őket. A hozzávalókat már órákkal korábban el lehet készíteni, ad absurdum szombat délelőtt. Ebéd után lehet egy jót szundikálni, és amikor 5-6 óra felé jönnek a vendégek, míg lezajlik a ruhalepakolás, papucshúzás, vagy az új bútor, esteleg ruha, vagy frizura megcsodálása, már el is készíthető a villám erejével ható nagyszerű bor és sörkorcsolya. Jó szórakozást, jó iszogatást, bulizást, jó étvágyat! 

 

 

 

 

 

VISSZA TOVÁBB