Áldott kenyér

 

 

Házikenyeret sütöttem, körbeküldtem a fotókat, a legkedvesebb értékelést Julitól kaptam, azt mondta, nevezhetném úgy is, hogy áldott kenyér.

 

Hozzávalók: 2 dkg élesztő, 1 kiskanál kristálycukor, tej, víz,  liszt, só, szezámmag, fűszerek. 

 

A kenyérkészítés nálam úgy kezdődik, hogy a Lidl-ben veszek ezüstpapírba csomagolt élesztőt, téglalap alakú, azt kettétöröm, és a felét elmorzsolom egy magas falú műanyag kelesztő edénybe, öntök rá egy kávéskanál kristálycukrot és egy kis langyos tejet. Ezzel be is fejeződött a méricskélések sora, az élesztőn kívül mindent saccra teszek, a kristálycukrot is, csak az egyszerűség kedvéért írtam kávéskanálnak, valamennyit szórok megérzés szerint. Ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni, akkor az élesztőt sem mérem, mert 42 g van ráírva, és nagyjából ketté szoktam törni, ennyi az egész.

Lefedem egy tiszta, frissen vasalt konyharuhával, rend van a konyhában, nincsenek elől cuccok, és tisztaság is van. A kenyér áldott étel, Jézus megtörte, tanítványainak adta saját teste szimbólumaként. Ez felfut, kicsit buborékosodik, ekkor hozzákeverek egy két evőkanál lisztet, kicsit besűrítem, ebből lesz a kovász. Ezt hagyom 20 percig, fél óráig persze lefedve a konyharuhával, és a konyhaajtót is bezárom, természetesen csukott ablaknál, főleg télen, nyáron lehet nyitva az ablak.

Ezután ha a kovász elkészült, beleboritok fél kiló körüli sima fehér lisztet, mostanában a Sikér márkájut preferálom a Spar üzletben 1 kg csak 109 Ft-ba kerül, kb. 15-20 dkg teljes kiőrlésű liszt ment most bele,  ez már húzósabb, 300 felett van kilója, de igazi tönkölybúzaliszt, néha még egy kis kukoricalisztet is adok neki, hadd szokják egymást, aztán só, bár én azt medvehagymával együtt szoktam. A húgomnál Kishüdén a falu mellett terem a medvehagyma, a hagyma és a fokhagyma közötti az íze, a kínaiak nagyon szeretik, tavasszal küld a húgom, vagy a nagyobbik fiam szed, ha lemegy tavaszi kikapcsolódásra hozzá. Felaprítva sóban szoktam eltenni tartósítva, és ilyen medvehagymás sót teszek bele ízlés szerint.

Só kell bele,  Jézus a sóval is példálózott, de mai követői között sok a sótlan ember, ez is jelentős szerepet játszik az egyház térvesztésében. Múltkor leszólított egy nagydumás Ikrek jegyű cigányasszony a piacon, szárítással tartósított, liofilizált vöröshagymát árusított, na abból is tettem bele, és szórtam bele szezámmagot is. Fűszernek hol egy pici borsot teszek, hol köményt, főleg rozshoz, hol rozmaringot, most épp őrölt koriandert tettem, de az édeskömény is nagyon jó, a törökök azt tesznek a kenyérlepényükre, azt is próbáltam már.

Na, és akkor benne van a liszt és a sok hozzávaló és akkor megérzésre borítok rá egy kis langyos csapvizet és szépen összedagasztom. Aki ügyel magára, annak szempont lehet, hogy a kezet finomítja, egész puha bársonyos lesz az ember keze kenyérdagasztás után. Jó 20 percig el kell azért dagasztgatni, kicsit unalmas, de lehet közben beszélgetni valakivel, vagy átgondolni az életünket. Fontos, hogy a kenyértésztát időnként fel kell emelni a tenyerünkben, amikor már összeállt, és teljes erővel az edény aljához csapni, az orosz háziasszonyok így készítik a pirogot, átrendeződnek az atomok a tésztában, és sokkal puhább, plasztikusabb lesz.

Amikor már érezzük, hogy elég volt, ennél jobb nem lesz a kenyér, akkor szépen vissza a lila kelesztő edénybe és megint letakarja az ember a kendővel, és egy órát keleszti. Vannak akik még ezután is kiveszik, még egyszer átgyúrják, szerintem ez már stréberség és túllihegése, agyoncifrázása a témának, a kovászkészítést is ki lehet hagyni, ha az ember elfoglalt, lehet rögtön dagasztani, ha az élesztő a langyos tejben a cukorral felfutott, az a lényeg, hogy az ember szívvel lélekkel dagasszon. 

Érzem közben a karomon keresztül, ahogy az energiáim belemennek a kenyértésztába, ezért ízlik az embernek az anyu főztje, vagy bárki szeretett személy főztje, mert belemennek az energiái is az aurájából ahogy dolgozik vele. Ezért is kedvelik a főztömet a vendégeim. Ha egy étteremben rosszkedvű a szakács, lehetnek akármilyen jók az alapanyagok, az érződik az ételen.


Na tehát utána begyújtom a sütőt, én pont középre állítom, az talán 180 fok lehet, és én egy nagy jénai fedelében sütöm ki, és sütőpapírt teszek alá, hogy ne kelljen kikenni és lisztezni, de lehet formában is, aki úgy szereti. Három vágást ejtek a tetején, és amikor  a nagyszobában már nagyon ínycsiklandó a kenyérillat, és már nem tudok ellenállni neki, akkor kimegyek, elzárom a  gázt, és kész is vagyunk. Kiveszem, leteszem egy vágódeszkára, letakarom a kendővel, nehogy a melegedni beröppenő legyek kaszinózzanak rajta, és amikor már kihűlt vagy csak épp langyos, akkor megvágom. Utána a kendőbe betekerve a hűtőbe teszem, és akár 4-5 napig is príma, soha nem dobok ki egy grammot sem belőle, ellentétben a bolti kenyérrel, amit régebben vettem.
Jó étvágyat!

 

 



 

 

VISSZA TOVÁBB