Még kérek abból a husiból

 

 

Családapaságom legszebb korszaka volt, amikor már három gyerekem volt, és kislányommal még nem voltunk betegek. Valamelyik gyermekem szájából hangzott el ez a mondat, a kérdés csak az, hogy milyen husiról van szó. Rövidke életemből ugyanis 7 évet éltem Vegetári János néven, és ez a husis dolog abból a korszakból való. Egy korabeli sajtótermékben találtam a receptet zöldséges zabpehely fasírt név alatt, kicsit átdolgoztam, és így született a husi, amit gyermekeim jóízűen faltak. Ma is készítek időnként, felső szomszédasszonyom nagy rajongója holtversenyben a krumplisfánkkal.

 

Változatossá teszi az étrendet, talán még olcsóbb is darált húsnál a zabpehely, ha a Lidlnél akció van, mert másutt, főleg bioboltokban aranyáron mérik. Zabpelyhet majdnem mindig tartok otthon csavaros befőttesüvegben, kenyérbe is szoktam szórni belőle és fasírt is készül, ha rám jön a hoppáré. Tojás, leveskocka, mexikói zöldségkeverék is mindig akad, a fapados változat ezekből már elkészülhet, de a luxus verzió sem tartalmaz ritkaságot.

 

Hozzávalók: 30 dkg zabpehely, 30 dkg mexikói zöldségkeverék, 2 tojás, 2 erőleveskocka, 1 fej hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, só, bors, liszt.

 

A dagasztóedényben szoktam a masszát elkészíteni. Beleöntök szemmértékre egy kis zabpelyhet, a 30 dkg csak iránymutató úgy sacc per kábé. Egy kislábosban odateszek 2-3 dl vízben két jó kis húsleveskockát főni, mert önmagában a zabpehelynek nincs valami mesés íze, akárha itatóst harapna az ember, kell hozzá egy kis rafinesse, hogy felturbózzuk, és husinak gondolja az ártatlan gyermek. Amikor felforrt a húsleves, persze lehet igaz is, ha épp van kéznél, akkor ráöntjük a kelesztő edényben pihenő zabpehelyre, és letakarjuk valami lábosfedővel, hogy ne párologjon, hanem párolódjon egy kicsit, jól szívja meg magát.

 

Közben felaprítjuk a hagymát, kipréseljük a fokhagymákat és előkészülünk a keverés műveletére. Megsózzuk a zabpelyhet, szórhatunk bele vegetát, az még jobb, ráütünk két tojást, és a hagymát meg a mexikói zöldségkeveréket egy kis olajon megpároljuk. Meg kell párolni, ezt nem spórolhatjuk el, ugyanis nem sül olyan sokáig a fasírt, hogy a belsejében is megpuhuljon a zöldség, főleg a kukorica. Ajánlom a Lidlben megvenni, mert ott zöldborsó, répa, kukorica és még zöldbab is van a keverékben, nem csak háromkomponenses, mint másutt, az árról nem is beszélve.

Tojást azt csak megbízható helyről, ismerős kofától vennék, szupermarketből csak nagy ínségben. Ráöntjük a párolt zöldséget a zabpelyhes, tojásos keverékre, felgyűrjük az ingujjat és szabad kézzel jól összedolgozzuk. Az arányokon is lehet változtatni, ha valaki kevesebb zöldséget szeretne bele, rakhat akár csak 10 dekát is, át lehet komponálni pl. gombásnak is, azzal is finom, mehet bele pirospaprika, de aki egzotikus ízre vágyik, tegyen bele curryt, és hallgasson közben indiai zenét.

Zellerrel is jó, de ha azt nem akarjuk, tehetünk bele zellerlevelet, vagy petrezselymet, ahogy a lehetőségeink megengedik.

Fontos a mérték, méghozzá a száraz és folyadéktartalmú összetevők aránya. Ha sok lett a húsleves a zabpehelyhez képest, plusz bele a tojások, macsánkás, széteső valami mállik szét a kezünk alatt, de ne essünk kétségbe, kukorica, vagy búzaliszttel sűríthetünk, vagy zsemlyemorzsával. Ha elértük azt a sűrűséget, hogy gombócokat tudunk gyúrni belőle, akkor olajat hevítünk, a gombócokat beforgatjuk zsemlemorzsába, aki levegősebbre szereti, az tehet bele a keveréskor sütőport is, nem bűn, és ujjacskáinkra vigyázva óvatosan beleereszthetjük a fasírtokat.

 

A forgatás külön műsor én egy fogóval intézem, az is beleragad a felső felén lévő nyersebb anyagba, de ezt sajnos nemigen lehet jobban megoldani. Hacsak nem olyan bőkezűen adjuk az olajat, hogy fürödhet benne a fasírt, akkor csak egy villával elég megpöckölni, hogy a másik oldalára forduljon. Közben eszembe jutott még egy pár fűszerezési megoldás, de nem lopom el tőletek a kreativitást, fotóval és leírással lehet még nevezni a főzőversenyre, az első díj életre szóló élmény, de még a vigaszdíj is megér egy misét.

Süssetek, főzzetek feleim, isa pur és hámu vogymuk, adjunk a porhüvelynek!

Ugye milyen guszta? Krumplifőzelékkel ettem.

 

 

 

Kis ecettel meg babérlevéllel szeretem, nagyon fincsi!

 

 

 

 

Na még egy közeli fotó!

 

 

 

 

VISSZA TOVÁBB