Csillagtök rozmaringos slafrókban kurkumás rizzsel

 

 

Már megkaptam, hogy kacifántosak az ételek elnevezései, hát akkor miért ne cifrázzam, nem? A csillagtök az patisson, a rozmaringos slafrók (németül Schlafrock azaz pongyola) a panírba kevert rozmaringot jelzi, a kurkumás rizs meg egyértelmű, nem kell ehhez tolmács!

 

Egy házbeli családnak vittem a toscanai cipócskákból kóstolót, a lányuknak szerényen felajánlottam, hogy szívesen tanítom főzni. Nem mintha ezzel az ő, vagy édesanyja tudását le akarnám értékelni, hanem a rögtönző, improvizáló, inspiratív, kreatív, kísérletező főzés lelkét adtam volna át. Elmeséltem, hogy Anita 11 éve jár hozzám, az első években csak nézhetett, vagy részmunkákat végezhetett szoros irányítás mellett, aztán pár év múlva kisebb önállóságot adtam neki, és több műveletet végezhetett, míg ma már én is tanulok tőle. Például a panírozást, ami nem az erősségem. Anita saját fejlesztése, hogy készít egy sűrű palacsintatésztát kényelmes módra, ahogy én, de ezután még pluszban beleforgatja a zsemlyemorzsába, és ettől lesz jó masszív a panírja, ezt  vettem át most a patissonhoz én is.

 

Hozzávalók: 1 patisszon, vagy magyarosan csillagtök, 1-2 tojás, liszt, tej, zsemlyemorzsa, rozmaring, bors, kurkuma, só, "B" rizs. 

 

Nem lehet mindig csúcskajákat főzni, mert hozzászokik az ember, és már nem érzi jónak a jót, kell néha egyszerűbb ételeket is fogyasztani, a pénztárcánkról nem is beszélve, hiszen a felső szomszédasszonytól kapott olasz, "potyolínó" csillagtök bekerülési ára vatikáni valutában mérhető, mert megköszöntem, és hozzágondoltam, Isten tartsa meg a jó szokásod, vagy amit még szoktak ilyenkor mondani, Isten fizesse meg!

 

A legtöbb lelkierő a patisszon megpucolásához kell, de kifejlesztettem egy jó módszert. Először kettévágom, és kivájom a magokat biztos, ami biztos. Utána felszeletelem kb. kisujjnyi vastagságra, és ezeket a szeleteket hámozom, ami sokkal könnyebb, mint a repülő csészealj szerű kemény héjas növénynek késsel, vagy krumplihámozóval nekiesni. Besóztam, beborsoztam, rozmaringgal megszórtam a szeleteket, és ezzel elkövettem egy hibát, amit ti elkerülhettek, mert a só hatására a növény nedvet ereszt, részben a lé lemossa  fűszereket, részben pedig a lé miatt a palacsintatészta sem tapad meg úgy, és hézagos a slafrók, kilóg a virgácsa a háziasszonynak. Só nélkül ugyanez sokkal sikeresebb, a sót a palacsintatésztába is bele lehet keverni.

A palacsintatésztát, a pongyolát 2 tojásból, tejből és lisztből állítottam össze, ügyelve arra, hogy kicsit állni kell hagyni és az állás közben kicsit még besűrűsödik. Nem lehet erre mércét és receptet adni, olyan ez mint a szerelem, nincs két egyforma belőle, az én panírjaim, sörtésztáim, palacsintatésztáim is mindig különbözőek, így aztán képtelenség ráunni, ahogy a szerelemre sem lehet. Jut eszembe már több mint két éve kapott el utoljára a szent őrület, ideje lenne megint rendesen eldobni az agyam, lángolni, és a szerelmemet csodás ételekkel kényeztetni.

Egy pohár rizst tettem oda két pohár vízzel, pici sóval, de a kurkumánál megszaladt a kezem, sóvá is tette a baloldali szomszédasszony, hogy a rizs neki nagyon fűszeres lett, de Ti majd óvatosabban szórjátok. Felforrt, vastag sárga fűszerréteg úszott a tetején, majd tíz perc alatt kislángon elfőtte a vizét a rizs, lezártam a gázt, a fedő rajta maradt, és párolódott szépen, míg a serpenyőbe olajat öntöttem, és elkezdtem a tésztába mártott patisszon szeleteket a zsemlyemorzsába beforgatni.

 

Hála Anita jó tanácsának, és az elősózással való ügyetlenkedésem ellenére egész szépen megtapadt a slafrók, finom, gusztusos vacsorám lett és még a szomszédok is kaptak belőle. Jó főzést, jó étvágyat Nektek!

 

 

 

VISSZA TOVÁBB