IMA

Minden kultusz ősformája: az ima. Az ima a közvetlen szolgálat. Az áldozat maga. Ez az, amikor az ember közvetlenül Istené. Önmagamért imádkozom? Nem. A világot felviszem magammal Isten színe elé. Megszólalok és rajtam keresztül megszólal a Föld minden porszeme. Tevékenységem olyan, mint az ima. Tetteimmel, gondolataimmal a világot fölemelem, és Isten kezébe teszem.

Minden személyes Én, amely az egyes embert hangsúlyozza, s ezért minden más embert kizár, az imát hatálytalanná teszi. Minden gondolatot az egész emberiség nevében gondolok. Minden szót az egész emberiség nevében mondok. Minden tettet az egész emberiség nevében teszek. Egész életem az emberiség nevében élem, és életem minden percében az egész világot kell vállaimon tartanom, és emelnem kell, fel, fel a világosságba a többivel együtt, Isten színe elé.

A világ rám van bízva, s fel kell emelnem, át kell szellemítenem még a porszemeket is.

Hamvas Béla Karnevál