SZABAD AKARAT

Sok keresztény gyülekezetben a leggyakrabban mormolt mantra. Szabad akaratot adott Isten, választhattunk Isten és a Sátán között, vagy jó és rossz között, de mi a rosszat, Sátánt választottuk.  Nem tudom, ki ennek szerzője, de a gondolatmenet több sebből vérzik.

• Az első komoly bökkenő, hogy a szabadság teljes függetlenséget feltételez. Amíg kettéhasítom a Mindenséget én-re és külvilágra, addig minden lélegzetvételem, gondolatom, tettem a külvilágra adott válasz, ami a külvilágtól függ, így nem szabad. Akkor vagyok szabad, ha nem létezik számomra sem én, sem külvilág.

• A második bökkenő, hogy szabadnak akkor tekinthetem magam, ha végtelen sok választási lehetőségem van, szimbolizáljuk ezt egy végtelen sok opcióból álló színpalettával.

• Ehhez a színpalettához képest egy igen szegényes lehetőség, egy súlyos korláttal behatárolt szűk mozgástér a fekete-fehér tábla, amelyen két szín van, és csak ezek között választhatok.

• A harmadik bökkenő, hogy világunkban körültekintve megállapíthatjuk, hogy minden fogalmunk ellentétes fogalompárokból áll, fekete-fehér világban élünk,  létünk minden percében, minden szívdobbanásunkkal pólusok közötti választásra kényszerülünk, így a szabad akaratként aposztrofált állapotunk valójában nem szabadság hanem állandó rabság,  döntéskényszer.

• A negyedik bökkenő, hogy nem létező szabadságunkat nem Isten adta, hanem magunk választottuk azzal, hogy ettünk a jó és rossz elkülönítésének, a világ kettéosztásának, a polaritásnak a fájáról, így teremtettük meg az ellentétek, a sátán világát magunknak.  Mint minden mesének, az Istentől kapott szabad akarat meséjének is van valami magja, de nem szabadság, hanem rabság, és Istennel annyiban hozható kapcsolatba, hogy felhívta az ember figyelmét rá, így az ember már nem dönthetett szabadon, mert nem a végtelen színpalettán pásztázott a tekintete, hanem a fekete és a fehér mezsgyéjén, Istenre hallgatás, vagy a csábításra hallgatás mezsgyéjén.

Örömhír azonban, hogy bármennyire is elhomályosodott látásunk, még sok dioptriás bifokális szemüveglencsénken keresztül is észrevehetjük a nekünk dobott mentőövet, Jézus itt járt, és tanításával megmutatta a rabságból kivezető utat. Legyetek tökéletesek, mint Atyám tökéletes, ki felhozza napját jóra-rosszra egyaránt, és esőjével enyhet ad, igaznak és hamisnak. Ne hasítsátok ketté a világot, ne törekedjetek a focipálya egyetlen térfelére, ne ugráljatok fél lábon, mert fárasztó, éljetek Isten végtelenül színes országában az egyhangú, korlátolt fekete-fehér helyett. Ne ítélkezzetek, cseréljétek régi tévéteket színesre, változtassatok látásmódotokon, a test lámpása a szem!

Habár ezzel megsértem nem létező szabadságotok, mert döntéskényszerbe hozlak Titeket, azt mondom, válasszátok a SZABADSÁGOT  a rabság helyett!