ÁLMAIM ÉS JELENTÉSÜK

2005

 

2005. január 4.

Jézussal álmodtam, kisegített szorult helyzetemből. Eszméletlen kedves, természetes és segítőkész volt, egy parkolóházban felfelé haladás közben a felső szintek egyikén elakadt az autóm, és ő kiszabadította, kár, hogy felébredtem:-)))

Magyarázat: A spirálisan felfelé vezető út a parkolóházban a szellemi fejlődés szimbolikája, az autó az az eszköz, ami előrehaladásunkat, jelen esetben szellemi fejlődésünket segíti, ez elakadt, de a segítség révén tovább folytatható az emelkedés.

 

2005.01.09  

Érdekes álmom volt. Egy körforgásban voltam, mindig körbe-körbe haladtunk. Meguntam a kissé lestrapált előnytelen külsőm, és megfürödtem, kicsinosítottam magam. A csapzott, zsíros fejemhez tapadó hajamat megmostam, megszárítottam, illatosítottam, és gyönyörű szép, dús, hajkoronám lett. Tudtam, hogy a külsőm szempontjából sokkal vonzóbbnak fognak találni azok, akiknek ez a mérvadó. A kádban észrevettem, hogy valaki mögöttem a vízben van a víz alatt. Megijedtem, hogy halott, de amikor kiemeltem a vízből érdekes módon az derült ki, hogy alszik a víz alatt, és nem fullad meg ott. Nem is sikerült felébreszteni, félálomban szuszogott-nyögött valamit, mire azt gondoltam, aki mélyen alszik, azt hagyni kell aludni, és visszaengedtem a vízbe.

Magyarázat: A körforgás az örök körforgás, az ellentétek, pólusok folyamatos váltakozása.  A dús hajkorona az erőt jelenti Sámson példáján. Szellemi ügyekben, aki "alszik", főleg aki mélyen alszik, nem tanácsos ébresztgetni, csak ingerült lesz, hagyni kell aludni, majd ha már csak felszínesen álszik, és eljön az ideje,  akkor lehet őt is ébreszteni.

 

2005.01.18

Eszméletlen, mennyit összealudtam. Tegnap éjfél előtt feküdtem le, de ma délután négyig aludtam kis megszakításokkal. Az egyik álmomban egy lakásban voltam, amiben egy idő után hazajött a lakástulajdonos, egy látnok nő. Rögtön bizonyította a képességét mert azt mondta: - Ön ezt a lakást egy koszfészeknek látja, pedig nem az, csak ön sokáig élt túlzott tisztaságban.

Magyarázat: Minden relatív, aki túlzott tisztaságban élt, legyen az fizikai, vagy szellemi tisztaság, az a kisebb rendellenséget, apróbb szennyeződést is koszfészeknek látja.

 

2005.01.19

Külföldön voltam, azt hiszem Hollandiában, és egy teremben tartózkodtam. Figyeltem milyen szép, fejlett, modern minden, a berendezések, az emberek ruhái stb. és én is egy nagyon szép, elegáns munkaruhában, kezeslábasban voltam, és múlattam az időt. Jöttek mások is, akik hozzám hasonló helyzetben lehettek, de azok elkezdtek sürögni-forogni, és egy odavalósi főnököt kérdezgetni, hogy mit csináljanak. A főnök kiadott nekik valami munkát, ők törték magukat, és a helyzet egyre inkább azt sugallta, hogy nekem is illene lejelentkezni a főnöknél, és munkát kérni, bár számomra ez nem volt magától értetődő, és nem éreztem belső késztetést. Kicsit bizonytalanul odamentem a főnökhöz, hogy i'am Viktor Arany from Hungary. A főnökön látszott, hogy nagyon mérges mérges rám, úgy veszi, hogy én úrhatnámságból, büszkeségből nem jelentkeztem nála mint a többiek (meghunyászkodva), és most emiatt meg akar leckéztetni, le akarja törni a (képzelt) büszkeségem. Egészen közelhajolt hozzám, és azt sziszegte az arcomba: I'am Mr.Cash!

Magyarázat: Az odavalósi főnök külföldön egy földi vezetőt, hatalmasságot jelképez. Aki a Földön idegenül érzi magát, hamar eléri azt, hogy le akarják törni a szavát Mr.Cash-ék, azaz Pénz úrék.

  

2005.02.01

Álmomban kitüntetést, pénzjutalmat, tárgyjutalmat és 8 alkalommal Bécsi utazásra jogosító ingyenjegyet kaptam a munkahelyemen:-)))

Magyarázat: A munkahely a földi élet, a bécsi utazás a szellemvilágba tett utazást, szellemi élményt jelenti.

 

2005.02.04

Éjszaka, most az előbb, megint Jézussal álmodtam.  Jézussal és a Szűzanyával. Állóképként jelentek meg csak, de nagyon nyugtatóan hatott rám. Érdekes mindkettőjük ruhája "topisabb" volt, mint a festményeken, és Jézus arca kisimult, nyugodt volt, nem az a megtört, szenvedő. Úgy éreztem, azért jelentek meg álmomban, hogy ebből erőt merítsek, lendületet, kitartást kapjak, optimistább legyek, érezzem a segítségüket.

 

2005.02.09

Álmomban a volt párom, Ildi lakásában voltam. Nagy volt a dzsuva, vastagon állt a por és nekiálltam takarítani.

Magyarázat: A por, kosz a lakásban, az illető személyiség általunk vélt  hibáit jelenti.

 

2005.02.14

Na, ma is érdekes álmom volt. Hozzá kell tennem, nagymamámat nagyon szerettem. Nagyon jól főzött, szerettem a főztjét, de idős korára kicsit slampos lett, a higiénia nem lett túlzottan az erőssége, és különböző "bűvös" kajákat készített. Mindig bajban voltam, mert éreztem, sárgaságot kapok, ha eszem a főztjéből, ugyanakkor megbántani sem akartam az elutasítással. Éjjel vele álmodtam. Először egy pohárban inni kínált víz címén valami zavaros löttyöt. Megnéztem a konyhában, hát valahogy úgy volt szerkesztve a vízcsap, hogy zsíros, állott mosogatólé folyt belőle. Aztán rostos kajszibaracklével kinált. Gyanús volt, mert kis fekete dolgok úszkáltak a tetején, de megdumáltam magam, hogy azok csak a barack elszáradt szárának darabjai és belekortyoltam. Kiderült, hogy millió muslinca és részben élő hangya volt benne, és az egyik hangya a torkomon elkezdett mászni felfelé, amitől krákogtam, undorkodtam. Amikor felébredtem egyből tudtam az álom üzenetét.

Magyarázat: Tegnap este két fiatal mormon misszionárius járt nálam. Nagyon tukmálták a hitüket, de láttam, hogy lelkesek, hisznek a hittételeikben, jószándékúak, és nem akartam megbántani őket az egyértelmű elutasítással, így aztán újból és újból próbálkoztak a "kínálgatással".  Legközelebb egyértelmű leszek.

 

2005.02.16

Éjszaka egy kutyával álmodtam, afféle nyomozókutya volt, kiszagolt a föld alatt dolgokat, és amikor leásott az ember, a föld alatt mindenféle gaztett, borzalom nyomát találta.

Magyarázat: Hát bizony az elásott dolgok, a tudatalatti rejtett gödrei, bugyrai sok borzalmat rejtenek, hisz oda dugjuk őket éber önmagunk elől.

 

2005.02.18

Azt álmodtam, hogy hajóvezetői megbízást kaptam. Kicsit izgultam, mert bár van tengeri matrózi gyakorlatom, kormányoztam is hajót, de folyón vontatót, uszályokkal még nem. Megkaptam a forgalmi osztályon a papírokat, hogy induljak a határszélre a rakományomért, jó friss élő halért, amit Bécsbe kellett vinnem, de a hajómat nem tudtam birtokba venni, annyit vacakoltak a kikötőben. Úgy éreztem késésben vagyunk, és a határszélen már munkaidő vége lesz, mire odaérkezem, nem tudjuk még ma berakni a rakományt, nekem a vontató hajón kell aludnom kényelmetlen körülmények között. Volt azonban egy másik hajós, ő gyorsan lezavarta a fuvarját, de valami értelmetlenséget, ún. zweilinget szállított, bár vizes tartályhajóban, mint én az élő halakat, de már olajban megsütött halakat szállított, melyek ott uszkáltak a vízben, semmire nem volt jó az egész.

Magyarázat: A hajóvezető az élet tengerén irányít, a folyami hajózás azért nehezebb, mert árral szemben kell kormányozni. Az élő hal az élő hit jelképe.

2005.02.22

Ma éjjelről 4 álmom is megmaradt bennem:

1. Több autóm volt, személykocsi, kisbusz, kisteherautó, sportkocsi, de csak az egyiket használtam, és amikor kerestem a többit, nem voltak meg.

Magyarázat: A közlekedési eszközök az (szellemi) előrehaladást segítik elő, gyorsítják, teszik kényelmesebbé, ezek közül amelyiket nem használjuk, az felesleges, és eltűnik, a szellemi képességek, technikák közül a szükségtelenek elfelejtődnek.

 

2. Egy ház külső falán másztam, és egyszerre egy ablakban volt nejemet pillantottam meg. A szemöldökén volt valami apró piszok, azt akartam leszedni neki, de félreértette, támadásnak vélte, és lelökött a mélybe, de szerencsésen elkaptam a párkányt és leereszkedtem, nem törtem össze magam.

Magyarázat: Célszerű tartózkodni a kéretlen segítségnyújtástól, hisz félreérthetik az embert.

 

3. Sós péksüteményeket sütöttem, pogácsát, hassét, töltött kiflit.

Magyarázat: (éhes disznó makkal álmodik, nem csoda a böjt nyolcadik napján)

 

4. Volt nejemmel utaztunk valami különös járművön, amit ő vezetett. Behajtott pár zsákutcába, meg egyirányú utcába, mire azt mondtam, talán jobb lenne, ha én venném át a vezetést.

Magyarázat: Az egó a szellemi fejlődés során zsákutcákba is bevisz, ezért érdemes átvenni tőle a vezetést.  

 

2005.03.05

Ma azt álmodtam, hogy volt egy közfürdő, és a kisebbik fiam panaszkodott, hogy túl hideg a fürdővíz hőmérséklete. Senki nem mert intézkedni, én meg kézbevettem a dolgot, megtaláltam a hőszabályzót, és kellemes hőfokúra melegítettem. Aztán átmentem egy másik helyiségbe, ott találkoztam Erzsikével, aki a párttitkárnő volt az építőiparban, ahol dolgoztam, és elújságoltam neki, hogy Villányi és Soproni borvidékek legjobb minőségi borainak helyi forgalmazását és terítését fogom végezni. Igényes termékek igényes vevőkörnek.

Magyarázat: Valamiben segítséget nyújtottam kisebbik fiamnak, valamint úgy érzem, igényes munkát végzek.

 

2005.03.06

Azt álmodtam, hogy a rajtam levő ruhámat tisztítottam, de még csak félig-meddig lett tiszta, további tisztítást igényelt. Nagy foltok lettek tiszták, de még sok volt a kosz rajta.

Magyarázat: A ruha a földi életre kapott és folyton alakuló, most épp "bepiszkolódott" személyiség a szellemi test, de a fizikai test is. Ezért most  folytatom a böjtöt.

 

2005.03.13 

Egy barátommal álmodtam, aki vagy 20 éve a kollegám volt és barátsággá fejlődött a kapcsolatunk. Egy nagy hajón utaztunk együtt, és megmutatta, hogy van neki egy félte őrzött kincse egy egészes hatású primőr, vagy gyógynövény, nagyon szép zöld levelei voltak, kis üvegben lehetett nevelni, és ebből a féltett kincséből a barátságunkra való tekintettel adott nekem.  Nagyon megörültem neki, hogy jó lesz nekem, meg én is adhatok belőle másoknak.

Magyarázat: A gyógynövény, gyógytáplálék, gyógyító hatású szellemi táplálék.

 

2005. március 18

A feleségem orvosi rendelőjében voltam, és láttam, hogy ott van mellette a kislányunk, és beszél hozzá. Sírtam a boldogságtól, és azt gondoltam, na, végre, nem fog szenvedni többé, ő is tudja, hogy Böbe jó helyen van, most aztán kibékülünk, összeölelkezünk, talán össze is jövünk a hátralévő életünkre, hisz azért volt idő, amikor mi nagyon szerettük egymást. Aztán ahogy közelebb mentem, láttam, hogy bár Böbe beszél a feleségemhez, ő csak néz maga elé, mintha nem hallaná. Odaszaladtam, és szóltam neki, de ő nem hallott, nem látott, nem érzékelt semmit, csak dühös és agresszív lett, ugyanolyan kétkedő, bizalmatlan és rosszhiszemű volt, és a végén csak egy nagy veszekedés lett belőle!

Magyarázat: Aki mélyen alszik, nem tanácsos ébresztgetni.  

 

2005.03.18

Álmomban egy kis zöldséges boltom volt, és nagyon élveztem, hogy boltos vagyok. Gyönyörűen, ízlésesen elrendeztem a kirakatomat, a sok zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt és vártam a vevőket, de olyanokért tértek csak be, mint Milka csokinyuszi, Nescafé és hasonlók, melyeket nem tartottam mert nem is tartoztak a profilomba. Kicsit szomorkásan azt mondtam, hát jó, tartok ezekből is, hogy legyen választék a vevői igényeknek, de igazán arra vártam, hogy a gusztusos kínálatomra legyen vevő. Aztán gondoltam egyet, hogy átmegyek a szemközti boltba, ahol friss kávét is főznek, és ott volt egy ismerősöm ( az életben egy fiatal írónő). Neki sem volt szinte egész nap egy vásárlója sem, de ez szemmel láthatóan nem zavarta, megfőzte nekem a kávét, mondta, hogy valamilyen vizsgára, meg tanulmányokra készül, vidáman elvoltunk, és aztán mentem vissza a kis zöldségesüzletembe.

Magyarázat: A zöldséges bolt, ahol táplálékot árulok a szellemi tevékenységem, melyre nemigen volt eddig igény, az olvasók mása vágynak. Más is van így ezzel, és nem csinál ügyet belőle.

 

2005.03.21

Álmomban egy hatalmas, pazar, modern irodaépületben, Plázában voltam. Az ebédlőban szokatlan színfoltként egy hajléktalan tanyázott, de megengedték neki, mert megmentette valakinek az életét az ott dolgozók közül. Igyekeztem magabiztosan közlekedni az épületben, de eltévedtem a felső emeletek között, magasabbra mentem, mint amit kerestem.

Magyarázat: Az épület a szellemi fejlődés útja, ahol bizony a felső szinteken is el lehet tévedni.

 

2005.03.22

Érdekes álmom volt. egy lakótelepen jött egy srác egy kordéval és lopott halat árult olcsón. Már készítettem a pénzt is, hogy megvegyem, egyszercsak ott termett a rendőr, amikor épp a hal farkát fogtam meg, hogy hazacipeljem. A rendőr rögtön rámutatott, hogy törvénytelenség és letartóztatott, de az őrsön csak horkolt, és már terveztem, hogy szépen megszököm tőle. Egyszercsak, mintha álmában beszélgetne, elkezdte mondani, hogy megéri-e neki itt dekkolni velem, és megbüntetni 1000 dollárra, nem jobban megérné-e neki, ha kapna zsebbe 20 dollárt, ami jól jönne neki húsvétkor. A halüzletem már egyre veszteségesebb lett, de még mindig jobban megérte 20 dollárrral lefizetni a rendőrt, mint hivatalosan 1000 dollár büntetést fizetni. belementem hát az üzletbe, de időközben előkerült egy csomó másik rendőr, ők meg valamit maszekoltak, bútorokat és autókat szállítottak másodállásban, és előttük nem lehetett odaadni a pénzt a rendőrnek, így lassan elindult együtt, hogy ő hazakísér, s majd lesz mód átadni a pénzt.

Útközben találkoztam egy ismerőssel, ő éppen szólt, hogy lopott olasz ruhák vannak nála, épp egy rendőr segít neki pakolászni, aki benne van az üzletben, majd ha lerendeztem a dolgomat, akkor menjek divatos cuccot venni. Hazamentem, a gyermekkori lakásunk volt, és amikor átmentünk a fürdőszobán, édesapám lebukott a víz alá, melynek tetején hab volt, mert neki is volt valami vaj a fülén, s amikor a rendőr elment jót nevettem, hogy tiszta szappanhab volt a kopasz feje, ahogy előjött a hab alól. Nevettünk, hogy mindenki "benne van".....

Magyarázat:  Mindenki "benne van"....

 

2005.03.24

Azt álmodtam, hogy a hajam erősebb és sűrűbb növésű lett.

Magyarázat:  Sámson példáján ez az erőm visszatértét jelentheti.

 

2005.03.26

Álmomban egy nagy katedrális környékén tartózkodtam. Igyekeztem ellesni a műhelytitkokat, de amikor rámbízták a vezérlőpult kezelését, össze-vissza nyomogattam a gombokat, kisharang, nagyharang egyszerre szólt, galibát okoztam.

 Magyarázat: A katedrális a hit építményeként értelmezhető, a galiba az galiba.

 

2005.03.26

Volt egy másik álmom isi. Egy hölgyismerősöm, Era egy nagy kórház tetején lakott, fent a lapostetőn volt egy kis házikója, és titkos járaton keresztül lehetett feljutni hozzá. Valamelyik felső szinten észre kellett venni a mennyezeten egy alig észrevehető csapóajtót, a falnak támaszkodva pókként felmászni, fejemmel kinyomni a csapóajtót és úgy jutott az ember a tetőre. Sajnos a kórház alsó szintjén elakadtam, befogtak valamilyen tüdő, vagy egyéb osztályra gyógykezelésre, és nem mondhattam meg, hogy én a titkos tetőlakásba igyekszem Eráékhoz. Aztán amikor az ápolónők nem figyeltek, megszöktem az osztályról, bár a civil ruhám nem tudtam vinni, és csak egy pizsama felsőben meg egy boxeralsóban tudtam menekülni. Szerencsésen feljutottam a felső szintre, ott nagy nehezen megtaláltam a mennyezeti csapóajtót, és nagy erőlködéssel felmásztam és kinyomtam a fejemmel a csapóajtót.

A tetőn ott volt Era a gyerekével a házban, de nem akartam bemenni hozzá, mert nem jelentkeztem be telefonon, és nem akartam váratlanul betörni hozzá, hogy esetleg kellemetlenül érezze magát. Visszafelé úton az első emeleti osztálynál, ahonnan megszöktem, a civil ruhámat nagy mérgesen hozzámvágta egy ápolónő, kiléptem a kórházból és végre szabad voltam.

Magyarázat: A kórház a földi élet, a szellemi fejlődés színtere. Az alsó szinteken történő elakadás után nem népszerű a "szökevény", főleg ha saját erejéből nyomja be fejével a mennyezet (mennyország) csapóajtaját.

 

2005.03.27

Különös álmom volt. Gyalogosan igyekeztem egy Balaton-parti üdülőbe, de egy kicsit eltévedtem, egy másik üdülőben landoltam. Volt ott vetett ágy, miegyéb, de tartottam tőle, hogy ha lefekszem, esetleg az éjszaka közepén ebrudalnak ki, mert megjött a hely gazdája, meg egyébként is az ember aludjon a saját, szokott helyén.

Elindultam jobbkéz felé, hogy keressem a szokott üdülőmet, s közben egy indulóban lévő vasúi kocsira is felkeveredtem, de kiderült, pechemre csak még távolabb kerültem az üdülőtől. Egy hölgy felajánlotta, hogy az autójával elvisz, de akkor már csak magamban bíztam, láttam, merre kell menni, toronyiránt egy nagy magaslat tetejére kellett eljutnom az üdülőmhöz. Bírtam, tapostam a nehéz kaptatót, emelkedőt, és már  a csúcsnál, a fennsíkon voltam, nem messze volt az üdülő, látótávolságban voltam tőle, amikor "elcsábultam", bementem egy üzletbe, ahol nagyon jó kidolgozású, szuper minőségű, drága bőrnadrágokat árultak, (bajor rövidnadrág) és a behízelgő eladó azzal kecsegtetett, hogy egy vaddisznósaslikot is kapok hozzá ajándékba.

Nem volt túl nagy kedvem nadrágot venni, nem is tudtam, hogy van-e elég pénzem, de a hiúságomnak jót tett a behízelgő modor, bár éreztem, hogy nem őszinte. Ritka, igényes kidolgozású natúr termék, ez nekem való, sőt ingyen kapok gasztronómiai ritkaságot is mellé...Míg az eladó kereste a nadrágot, leültem egy asztal mellé, és a tekintetem a tányérra vetődött, hopp, ez a sasliknyárs kéne nekem, a kis hegyes vasdarabkát tudnám használni, még egy kicsi hús van rajta, azt le kéne rágnom. Neki is láttam lerágni, de közben eszembe jutott, hogy ez nem az enyém, az enyémet még ki sem hozták, ez valaki más meghagyott, félig lerágott, nyálas ennivalója, és hirtelen erős undorom, hányingerem lett, nem győztem kiköpni, ami a számba keveredett.

Magyarázat: Az üdülő olyan hely, ahol a hosszú munka után megpihenhetünk, nem véletlenül van domb tetején az álomban. Eltévesztettem az utat az én pihenőhelyemhez, de amikor segítséget, könnyítést  (vonat) vettem igénybe, csak még messzebb keveredtem a célomtól, így a következő segítséget (Ladás hölgy) már nem fogadtam el, hanem magam másztam meg a hegyet. A cél előtt elcsábultam a rendkívüliség "köntösétől", és saját szellemi táplálékom (saslikom) helyett más maradékát vettem magamhoz (szellemi) éhségemben. Még időben felfedeztem a galibát.

 

2005.03.29

Álmomban valamilyen rendelőintézetbe jártam, ahol a nővér elkérte a személyit is. Valami miatt jópofizott a nővér és beragasztott az eredeti fényképemre egy másikat, majd arra még egyet, és beírta, hogy Szűz jegyű vagyok. Legközelebb, amikor mennem a leletért egy másik nővér volt, elkérte a személyim, ő meg elkezdett pattogni, hogy én nem Szűz jegyű vagyok, nézzük csak meg, milyen születési dátum van az igazolványkép hátuljára írva. 

Kitépte a fényképet, erre látta, hogy van alatta egy másik fotó is rólam, amelyik a másik nővérnek jobban tetszett, mint az eredeti, aztán azt is kitépte, de még az eredeti fotót is, és ott állt tönkretéve a személyi igazolványom. Kérdezte, kérem, hogy lehetséges ez? Én meg mondtam, hogy azt szíveskedjék megkérdezni a kolleganőjétől, aki az egészet összeragasztgatta.

Magyarázat: Az igazolvány felső képe az az arc, amit mutatok a külvilág felé, alatta egy másik, tán őszintébb, de az emberi kapcsolatok ráhatása következtében már egyik sincs meg és van, akinek ez érthetetlen.

 

2005.03.31

Azt álmodtam, hogy barátaimat, ismerőseimet kísértem ki a repülőtérre. Megvártam az indulást, és megdöbbenve láttam, hogy felszállás után röviddel a repülő farkáról a vízszintes csűrőszárny leesett. Vártam, hogy robbanjon, de szerencsére nem robbant.

Nem sokkal utána a repülő is zuhanni kezdett, de szerencsésen földet ért, és a földön súrlódva, nagy zajjal száguldott. Minden pillanatban várható volt egy nagy robbanás, de nem következett be, sőt egy teherautó utánuk száguldott, és a repülő mellé, elé oldalazva lefékezte a behemót testet, így tragédia nélkül fejeződött be a baleset. Álmomban egészen meghatódtam ettől, még a könnyeim is peregtek.

 

2005.04.01

Mr.Spock fórumtársunkkal álmodtam. Szolíd, de nagyon kellemes, menő élelmiszerüzlete volt, belül a berendezés csupa nemes faanyagból, és kövekből. Végigmutatta a választékot, nem olcsó dolgok voltak, tengeri halak, rákok, hús és egy néhány más apróság. Csupa értékes, finom élelmiszer, és a minőségükhöz, ritkaságukhoz képest olcsón. Például a bélszínre külön felhívta a figyelmem, hogy most csak 1.200 Ft, és gyönyörű, álomszép hatalmas, sovány bélszín volt. Mondott is egy ötletet, hogy két vékony szeletet le kell vágni, jól kiklopfolni, és a két szelet közé hal és rákdarabokat tenni, a két hússzeletet összetűzni, fűszeres vízben megfőzni, majd vajon megpárolni, kisütni. Nagyon finom lehet, álmomban már éreztem az ízét a számban. A rákok, herkentyűk 2.700 tól mentek fölfelé, a homár volt 5.780 Ft ami homárért nem is sok, tekintve hogy gyönyörű hatalmas homárok voltak, és élők, szép medencében tartva.  Kedves volt, barátságos, és az volt az érzésem, hogy baráti áron vásárolhatok nála jó minőséget.

Magyarázat: Az említett személy feltűnés és cikornyák nélküli, mégis  "finom" ember, gentle man, lelke-szelleme értékes.

 

2005.04.02

Álmomban Franciaországban voltam gasztronómiai ínyenctúrán, nagyon finom édességeket (konyakba áztatott aszalt szilva bundában kisütve, csokoládátörmelékes porcukorban megforgatva) és fagylaltokat ettünk.

Magyarázat: Éhes disznó makkal álmodik.

 

2005.04.04

Álmomban nagyon ki kellett mennem, de nem tudtam sehol, mert vagy foglaltak voltak a wc-k, vagy annyira össze voltak rondítva, hogy nem volt gusztusom hozzá. Már régóta cirkáltam egy város többemeletes áruházában fel s alá,  s amikor egy felső szinten azt hittem végre találok egy tiszta, és szabad wc-t, valaki figyelmeztetett, hogy ott fekszik valaki, aki nagyon felbosszantotta őt, és valóban odaérkeztemkor egy hulla, vagy legalábbis életveszélyesen összevert ember feküdt ott.

Magyarázat: A wc. a méregtelenítés, a salaktól, feleslegektől való megszabadulás helye, aki ezt nem tudja mérgeit, salakjait, feleslegeit könnyedén, gátlásoktól, függetlenül kiadni magából, túl érzékeny, vagy túl igényes, az sok nehézséggel találkozik.    

 

2005.04.07

Álmomban a katonaságnál voltunk. Voltak, akiknek trükkös hátizsákjuk volt. Az eredetivel megegyezően nézett ki, de könnyebb anyagból volt, és a benne lévő dolgok is mind könnyebb anyagból készültek, így könnyebb volt nekik cipelni.

Magyarázat:  A látszat néha csal az életben.

 

2005.04.15

Sok részletre már nem emlékszem, de múltkor szállodában voltam. Nem tudtam, hogy beköltözzek-e, mert valutában jó árat alkudtam ki, ellenben nem volt nálam valuta, azért vissza kellett volna mennem. Visszamenni nem volt túl sok kedvem, de ahhoz meg még kevésbé, hogy a szállodában aludjak, és másnap reggel menjek vissza a valutáért, inkább akkor már túl akartam lenni rajta.

Magyarázat:  A földi élet csak átmeneti szállás, nem a  végleges otthon. Ha (leszületéskor) nem hozunk magunkkal olyan eszközöket, melyekkel földi életünket megkönnyíthetjük, nehézségekkel kerülünk szembe.

 

2005.04.16

Álmomban egy nagy gyógyító rendelőjében voltunk a kisebbik fiammal. Ő gyógyítást tanulni, én gyógyulni. Nagy volt a tömeg, a lökdösődés, mi voltunk a legelsők a sorban, de a később érkezők elkezdtek kötekedni.

Magyarázat: A nagy gyógyító Isten, rendelője a földi élet.

 

2005.04.17

Volt egy adatbázis cd-m, amin az összes ember főbb adatait tartalmazta. Mivel a munkámhoz kellett, meg akartam venni a cd frissítését mert az enyém még nem tartalmazta az összes információt, időközben részletesebb kiadás is megjelent. Elmentem a kiadó címére, egy lepattant bérházban álltam az ajtó előtt, és láttam, hogy a bejárati ajtó fölötti ablakhoz egy csomó ócska drót van csavargatva. Azt gondoltam, valami betörők próbálkoztak ott, és elkezdtem leszedegetni az oda nem illő dróthalmazt de bejelzett a riasztó, előjött a tulajdonos hölgy, bizalmatlanul méregetett, engem gyanúsított először betörési szándékkal, majd sikerült tisztázni magam, és bementünk a lakásba, hogy az üzletet lebonyolítsuk.

 

2005.04.18

Álmomban szerettem volna egy kis robogót. Kicsi, kompakt, és jól lehet vele haladni. Kinéztem egyet, amelyiket egy idő múlva a gazdája eladni tervezett, de lemaradtam róla, mire odamentem a szokott helyre, eltűnt. Ajánlották, hogy van a Várban kínai Suzuki, azaz valami koppintás, de az nem érdekelt, mert bár új volt és olcsó, csak utánzat, és a dizájn sem olyan igazi. Gondoltam elmegyek a Várba a használt moped piacra, de egy szűk lőrésszerűségen kellett volna átpréselődnöm. Ráadásul a túloldalon tűz volt, az emberek kiabáltak, futkostak, és még a tűzoltók sem érkeztek meg, polgárőrök oltották a tüzet, még robbanástól is lehetett tartani, de a célom vonzott, átpréseltem magam a szűk falrésen, elkerültem a tüzet és haladtam tovább.

Magyarázat: A robogó a gyors (szellemi) előrehaladás egyszerű eszköze, de egy jó robogóért meg kell szenvedni, lásd szűk résen való átpréselődés, és a tűzveszély.

  

2005.04.21

Egy kiterjedt, bonyolult földalatti, metróállomáson kavarogtam ide-oda, és vécét kerestem. Elmentem egy ingyenes vécé mellett, ami bizalomgerjesztő is volt, de mire észbe kaptam, már nem találtam, csak fizetősöket, és ráadásul nem is voltak olyan tiszták, és gusztusosak, hogy rászánjam magam, így aztán csak keveregtem, sodródtam ide oda a metróállomáson. A metrós álom is visszatérő, sokszor metrózok a föld alatt, eltévedek, rossz irányba megyek, stb.

A wc. a méregtelenítés, a salaktól, feleslegektől való megszabadulás helye, aki nem adja ki időben mérgeit, salakjait, feleslegeit magából, az később meg kell fizesse a késedelem árát.     

 

2005.04.25

Ma azt álmodtam, hogy kettő (vagy három) kutyám volt, nagyon szerettem őket, hasznomra voltak, értelmesek voltak, de amikor az egyiket megsimogattam, szinte feketéllett a kezem a bolháktól, azok meg csak ugráltak rajtam, és csíptek.

Magyarázat:  A kutyák alszemélyisége(ke)t, személyiségünk minket szolgáló részeit szimbolizálják. Ha túlzottan közel kerülünk hozzájuk, kellemetlenséget okozhatnak.

 

2005. május 9.

Érdekes álmom volt, még a régi lakásban voltam, de  nyakig benne a költözködésben. Már össze volt csomagolva mindenem, és a teherautón volt, amikor körbejártam mégegyszer a régi lakást. Találtam benne egy egész szekrényt régi emléktárgyakkal, de úgy döntöttem, ezeket nem viszem magammal, nem illenének az új lakásba és nem akarok oda felesleges ballasztot cipelni.

Magyarázat: A ház, a lakás, a személyiség, az elköltözés a személyiség gyökeres átalakulását, megváltozását jelenti, amit alátámaszt az is, hogy a régi emléktárgyakat nem akarom magammal vinni.

 

2005. május 9.

Álmomban volt egy elegáns, nemes kutyám, egy agár. Egy dúsgazdag embertől kaptam 2 millió ft-ot, egy hatalmas gyémántot és egy nagyon drága, nagyon profi fényképezőgépet, és az volt a kérése, hogy fényképezgessem vele a világot a magam látásmódja szerint.

Magyarázat: Ez lehet akár életfeladat, küldetés is.

 

2005. május 9.

Azt álmodtam, hogy egy cigányasszonyt megkérdeztek, adna-e pénz nekem kölcsön, célozván az egészségi állapotomra. Ő azt mondta, látja iszonyú szívós vagyok, mert minden nap felkelek, és vonszolgatom magam, de szerinte iszonyú beteg vagyok, és bármikor meghalhatok.

Magyarázat: Ilyennek látszom, ilyennek lát ma a külvilág.

 

2005. május 10.

Nagyon messze keveredtem az otthonomtól. Az otthonom Pesten volt, én meg Budán lézengtem. Buszra akartam szállni, de mind használt jegyek voltak a zsebemben, és nem volt pénzem sem, egy fillérem sem, elveszett, vagy ellopták, de megvolt a lakáskulcsom, ez az egyetlen volt a zsebemben a használhatatlan buszjegyeken kívül. Nincs más hátra elindultam gyalog, de aztán egy nem menetrendszerű busz jószívű vezetője megsajnált és felvett a buszára. A buszunkat egy katonai jármű leszorította és beelőzött elénk az alagútba. Közben ahogy furakodott az alagút oldala letörte a bal hátsó kerekét és megsérült a busz. Mikor kértünk az alagútból, megállítottak a katonák, és azt mondták, mi tettük tönkre a járművüket, szándékosan. Én mondtam, hogy tanúskodni fogok a sofőrünk mellett, mert elől ültem mellette és láttam az egészet. Erre azt mondták a katonák, hogy majd beinjekcióznak, aztán meglátják, hogy akkor is azt fogom-e tanúskodni. Közben eszembe jutott, hogy nem is emlékszem pontosan, hogy hol van az otthonom. Elkezdtem gondolkozni, és akkor lassan derengeni kezdett, hogy a Keleti pályaudvar után van jobboldalt valahol azon a környéken.

Magyarázat: A Földön távol vagyunk (valódi) otthonunktól. A busz, amelyik hazavisz olyan eszköz (pl. vallás, eszme, vagy ezoterikus technika) amelyik a hazajutást elősegíti, ha ennek vezetőjét támadják, kiállunk érte.

  

2005. május 11.

Ma az volt érdekes az álmomban, hogy újraálmodtam egy pár nappal ezelőtti álmot, amit akkor nem tudtam megjegyezni. Most megjegyeztem. Egy öreg autóm volt, ami külső ránézésre egy roncshalmaznak, rozsdatemetőnek tűnt. Én azonban tudtam, hogy belül nem rozsdás, mert olajba áztatott filcekkel tömtem ki az üregeit, hogy ne rozsdásodjon, a külső festést kell csak felújítani, s ha kap egy fényezést, jobb lesz, mint újkorában.

Magyarázat: Az öreg autó én vagyok, bár rozsdatemetőnek tűnök, de még rendbejöhetek.

 

2005. május 14.

Egy élelmiszerboltban voltam. Az árúval nem volt baj, de amikor csomagolópapírért, zacskóért nyúltam, egy csomó légy rajzott ki belőle, bűzfelhő jött elő, és egy csomó apró légypete mászott a kezemre. Fúj!

Magyarázat:  Az élelmiszerboltban táplálékot árulnak, ami a szellemi táplálék szimbolikája. A tiszta tanítások sokszor a csomagolás, körítés miatt lesznek ellenszenvesek, károsak.

 

2005. május 16.

Kint voltam álmomban Németországban, a volt NDK területén. Kint élő magyarok bújtattak ideológai együttérzésből, mert valakik üldöztek, el akartak fogni. Ahogy nézegettem a házakat, mondtam a bújtatómnak, hogy szép itt Németországban, szép lakások vannak, itt ellaknék szívesen, de egyszerre láttam, hogy a szomszédban épp robbantanak egy épületet, még láttam is a dölő épületen a neonokat, hogy ::::: Leipzig, aztán majdnem arra a házra dőlt, amiben voltam. Szóltam is a házigazdáéknak, hogy jobb lenne elmenekülni, nehogy ránk essenek téglák, vagy ez-az. Kimentünk az épületből, és akkor láttuk, hogy a mi háztömbünket is kezdik dózerolni. Leültünk a járdára, és egy részeg (volt) NDK-s elkezdett kiabálni, szitkozódni az egyik bújtatómmal.

 

2005. május 17.

Álmomban el akartak kapni, el akartak fogni. Próbáltam elrejtőzni és úgy menekülni, de kifigyeltek, és négy üldözőt állítottak rám. Kettőt megöltem puszta kézzel, úgy hogy a fejüket szétvertem a kövön illetve egymás fején, a másik kettő ezt látva megfutamodott.

Magyarázat: Az üldözők személyiségrészek, vagy elutasított princípiumok lehetnek.

 

2005. május 18.

Visszakerültem a korábbi munkahelyemre kereskedelmi igazgatónak, ahol már voltam egyszer ebben az állásban. Annak idején is felráztam a céget a porlepte tespedtségből, most is az vált szükségessé. Bementem az irodákba munkaidő végén, és hatalmas embertömeget találtam. Elkezdtem ott beszélgetni a társasággal, és lassan rájöttem, hogy egy  csomó oda  nem tartozó van ott, nem is ottani dolgozók, csak ott potyáznak, ott laknak, alszanak, fogyasztják a vizet a villanyt, élősködnek. Amikor erre rájöttem, felszólítottam mindenkit, hogy a nem odatartozók távozzanak, de csak néhányan indultak el tessék-lássék, rám morogva. Erre még jobban kinyitottam a számat, és azt mondtam, aki öt percen belül nem tűnk el, arra kihívom a rendőrséget és lecsukatom. Na erre megindult a folyam, rengetegen voltak, akik a falon voltak, ott aludtak, ott tanyáztak, mert lent az irodákban csak 8-10 ágy volt, ha a dolgozók esetleg ott alszanak, de volt vagy 80-100 lakó/potyázó.

Többször körbejártam az irodákat és szívósan végignézve minden rejtekhelyet elüldöztem az ingyenélőket, és a dolgozókhoz fordultam, akik fásultak voltak, mert a sok költség miatt nem volt semmilyen beruházási fejlesztési lehetőség. Mondtam, hogy lesz nekik rendesebb, új irodabútor, mert amit megspóroltam az ingyenélők kirúgásával, abból telik beruházásra, még  bérfejlesztése is, nekiállunk új utakat szervezni, beindul a turizmus, és életre fog kelni a cég.

Még ekkor is észrevettem pár ravasz potyázót, aki a dolgozók közé vegyült, és megpróbált ottmaradni, és kitettem a szűrüket. Közeledett az este a lefekvés ideje, kerestem magamnak egy kényelmes ágyat, mégegyszer körbejártam az irodákat, és találtam még mindig kettőt, de ezek olyan intelligensen, ügyesen, profin végezték a rejtőzködést, hogy azt mondtam, maradhatnak azzal a feltétellel, hogy dolgozni fognak, és ezután jóleső érzéssel nyugalomra hajtottam a fejem.

Magyarázat: A munkahely a saját személyiség, a nagytakarítás önvizsgálat, önfejlesztés.  

 

2005. május 21.

A volt nejemmel álmodtam. Vissza akart hódítani, abba belementem, hogy próbaként egy fedél alatt lakjunk, de külön szobában. Állandóan azzal próbálkozott, hogy kedvembe járjon , kicsit már terhes is volt. Kellette magát, hozzámsimult, kínálkozott, sőt egyszer váratlanul csókolózni próbált velem, de nem nyitottam szét a számat, csak száraz puszit adtam neki, mondtam, hogy sajnálom, de szerelem nélkül én semmit sem tudok, még csókolózni sem.

Magyarázat: A volt nejem az "elhagyott", korábbi egyeduralmát vesztett egó.

 

2005. május 23.

Álmomban üldözött egy ellenséges dühödt személy. Amikor már majdnem utolért, elkezdtem csapkodni a szárnyaimmal, hogy felemelkedjek, és ő lent maradjon, így meneküljek. Lassan emelkedtem a földtől, mint egy Boeing 737-es, majdnem elért az üldözőm, ráadásul az sem volt megoldás, hogy repültem, mert én nem bírtam elég magasan repülni, ő meg futás közben nagyokat tudott ugrani, így aztán repülnöm is kellett a magasság növelésére is kellett ügyelnem, de közben még cikáznom is kellett, mert nagyon féltem, hogy elér és elkap.

Magyarázat: A dühös személy az "elhagyott" egó.  

 

2005. május 24.

Katonai laktanyában voltam, hosszú szabadság után mentem vissza. Szokatlan volt sok minden, nem nagyon találtam a helyem, a cuccaimat. Sokkal kisebb szekrényünk volt, abban alig fért el a felszerelés, hiányzott a ruhámból, szóval volt baj elég. Furcsálltam, nem állt rá a szám, hogy most százados úr a megszólítás, nem százados elvtárs. Spártai viszonyok voltak, nem volt vízcsap, nem lehetett kávét főzni, de még nescafét sem. Jó szokás szerint nekiálltam mihamarabb intézni a másnapi kimaradásomat, bár azt gondoltam, kicsit tán pofátlanság, hiszen most jöttem még csak vissza a szabadságról, de a seregben élelmesnek kell lenni, és különben is öreg katona vagyok, nem újonc.

Magyarázat: A katonai szolgálat a földi lét.  Nem találom a helyem, korábbi életeimhez képest szűkös viszonyok közt élek, elvágyódom.

 

2005. május 27

Most éjszaka megint repülgettem. Magam is, meg repülővel is. Máltán voltunk kiküldetésben, de olyan vacakságos dolgokat hoztunk haza ajándékba, régi szocialista jellegű porcelánokat, hogy azt mondtam, ezekkel szégyenkezünk, inkább ne hozzunk semmit, mintsem vacakságokat.

Magyarázat: A külföldi kiküldetés a földi lét, melynek eddigi eredményeivel még elégedetlen vagyok.

 

2005. május 27.

Útban Franciaország felé Svájc vadregényes tájain vezet a vasútvonal. Hol egy mély szakadékot ível át egy híd, hol egy magas hegyet szel át egy alagút. Bár mindenki tudja, hogy az ezeken történő áthaladásért fizetni kell, elterjedt, hogy a vonatvezetők egyszerűen áthaladnak rajtuk, meg sem állnak, nem is lassítanak, sőt inkább gyorsítanak, és azt hiszik, hogy a szorgalmas svájciak majd nem veszik észre őket. Velem, mint törvénytisztelő emberrel jó volt a svájciak kapcsolata, igazságosnak tartottam, hogy fizetni kell, ahol az embernek különben nagyon nagy fáradsággal kéne másznia, vagy leereszkednie, a hidak, alagutak építése sok energiába került, eleinte még sikerült őket megbékítenem, de a vonatvezetőket hiába figyelmeztettem, azok nem hallgattak rám, csak száguldoztak, és ennek az lett a vége, hogy a határon nem engedték át őket, és sokkal többet kellett várniuk, mint amennyit megspóroltak, és a végén még fizetni is kellett sőt még büntetést is.

Magyarázat: Mindennek meg kell fizetni az árát, aki ezt el akarja kerülni, a kerülés árát is meg kell fizesse.

 

2005. május 28.

Álmomban katona voltam, és ha nem is viselhettem civil ruhát, magam tervezte egyéni egyenruhám lehetett. Egy dzsipen utaztunk egy másik laktanyába, velünk volt egy női vezető, vagy főnök titkárnője, és végig dicsért, hogy én nem a pénzre, meg az előléptetésre hajtok, hanem érzékeny művészlélek vagyok, és már azt gondoltam, jobb lenne keveset beszélnie, mert sok lesz az irigyem a különleges képességeim, és kiváltságos helyzetem miatt.

Magyarázat: katonai szolgálat, földi lét, az egyénileg tervezett egyenruha, a küldetés, életfeladat, és az ahhoz tartozó adottságok leszületés előtti megtervezésének szabadsága.

 

2005. május 29.

Nyomasztó, rossz álmom volt, épp egy bírósági tárgyalás, vagy rendőrségi kihallgatás előtt voltam, és rám került  a sor.  Belekeveredtem egy bűncselekménybe, egy banda rablást hajtott végre, melynek során emberölés is történt. Egy film szolgált a rablás mintájául, és a beszervezésem idején azzal nyugtattam magam, hogy ezek a srácok úgy sem ölnének embert. Én az egész rablás idején passzív voltam, nem csináltam semmit, ugyanúgy, mint a beszervezésemkor, mert sem pénzre, sem izgalomra nem vágytam, egyszerűen lusta voltam nekik nemet mondani, vagy talán tetszett, hogy meg akartak nyerni maguknak. Lehet, hogy nem is lesz most bizonyíték ellenem, lehet, hogy nem is vall rám senki, mégis tudtam, hogy nem szépíthetem az igazságot, és vállalnom kell a tettem következményeit, ha annak idején nem volt erőm nemet mondani, akkor most társtettesként le kell ülnöm az életfogytiglanit.

Magyarázat: Vétkesek közt cinkos, aki néma, valami miatt bűntudatom lehet.

 

2005. május 30.

Nyomasztó álmom volt. A volt feleségemmel egy házban éltünk, de nem volt köztünk vagyonmegosztás közöttünk. Lett egy élettársa, (volt kollegám, egy ideig főnököm) S. Jenő, aki mindig ügyeskedő, jól helyezkedő, érvényesülő ember volt. Most is ravaszkodott, lecserélte fokozatosan a lakás berendezését, az új dolgok már az ő tulajdonát képezték, és így akart engem fokozatosan ellehetetleníteni. Amikor erre rájöttem, nagyon dühös lettem, és elhatároztam, hogy felelősségre vonom, persze ő úgy tett, mintha mindig nagyon el lenne foglalva.

Magyarázat:  Az egó és a magasabb én egy fedél alatt él az emberben, és egyesülésükig ez konfliktushelyzetet teremt.

 

2005. május 30.

Megint S. Jenővel álmodtam, most magasabb beosztású  kollegám volt. Együtt voltunk kiküldetésben a Balatonon valahol vonattal. Amikor visszaérkeztünk én siettem volna be a munkahelyre, de ő megkért hogy tartsak vele a vasúti restibe. nem értettem, miért, de a restiben rájöttem, hogy ő minden nap később megy be, lecsíp egy kis időt valami privát ügyre, lebonyolít egy kalandot gyorsan, és ha most hamarabb beérkezne a menetrendhez képest, az feltűnő lenne a beosztottainak. A restiben ittunk valamit, meg rágógumit vetünk. Én azon csodálkoztam, milyen drága a rágógumi a nyersanyaghoz képest, Jenő pedig sokatmondó mosollyal célozgatott rá, hogy ő azt szexuális játékokhoz használja.

 Magyarázat:  Az egó lazít.

 

2005. június 3.

Álmomban volt egy társam, barátom akivel együtt  egy domb tetejéről haladtunk lefelé egy kanyargós, veszélyes úton. Korcsolya, vagy görkorcsolya volt a lábunkon, és egy hatalmas farostlemezt fogtunk, az volt a vitorla, ami  a gravitáció mellé még besegített, így iszonyúan felgyorsultunk, majdnem elütöttünk pár gyalogost az úttesten, de szerencsére megúsztuk  néhány zökkenővel.

 

2005. június 3.

A volt nejem legyeskedett megint körülöttem. Egy étterembe mentem ebédelni, elég lepattant önkiszolgáló étterem volt, valami csirke volt hallal, meg zöldségek,  a volt nejem ott helyezkedett, én meg ügyeltem, hogy még véletlenül se kerüljek vele egy asztalhoz, de még közeli asztalhoz sem.

Magyarázat: A volt nejem az "elhagyott", korában kizárólagosságot élvező egó.  

 

2005. június 5.

Álmomban külföldi munkahelyen dolgoztam kiküldetésben, de a kiküldetésem ideje lejárt, ezért szépen feltűnés nélkül kezdtem összepakolni a cuccaimat, amiket viszek magammal haza.

Magyarázat: Készülök a földi életem befejezésére.

 

2005. június 10.

Álmomban párkapcsolatban, vagy házasságban éltem, de újból és újból a látókörömbe került egy - a feleségemnél idősebb - hölgy, aki nagyon okos volt, nagyon tapasztalt volt, tudtam, hogy minden területen nagyon színvonalas, intelligens, ágyban, társaságban mindenütt tökéletes, vagyona is van, nem is volt rámenős, nem hajtott rám, csak a látókörömben volt, hogy észrevehessem, mégis sokat vívódtam, hogy váltsak-e. Erős volt a megszokás bennem, és az újtól való félelem.

Magyarázat: Az álom az egóról a magasabb énre való váltást szimbolizálja.

 

2005. június 10.

Álmomban külföldi utazásról, kiküldetésről tértem vissza és a pályaudvaron totyorogtam össze-vissza. Kerestem valaki hatósági személyt, aki elvámol, akinek a jelenlétében kinyithatom az irodámat, de nem voltak nálam a vámpapírok, kérdezgettem az embereket, mire végül rájöttem, nekem nem kell már semmit intéznem, feleslegesen totyorogtam itt a vasútállomáson, hisz a határt már átléptem, a vámolás, és határformaság már megvolt, zsebemben a kulcs, kinyithatom az otthoni irodámat.

Magyarázat: A külföldi kiküldetés a földi lét, az otthoni iroda a szellemvilágbeli otthon.

 

2005. június 13.

Álmomban aludtam, és arra ébredeztem, hogy valaki, egy meztelen női test rámfeküdt. Normál esetben egy ilyen szituáció rendkívül izgató és erős erotikus töltettel bír, de álmomban inkább taszított a kínálkozás, nem kellesz te már nekem, gondoltam, és ezért úgy tetettem magam, mintha aludnék, még horkolni is kezdtem.

Magyarázat: Az elhagyott egó igyekszik visszahódítani.

 

2005. június 17.

Álmomban egy hegyen volt a munkahelyem valamivel a csúcs alatt. Amikor mentem a munkahelyemre, mégsem a szokásos, szokványos úton mentem, hanem volt egy hátsó, keskenyebb út, azon valamiféle járgányommal gyorsan felspuriztam egészen a hegy csúcsáig, és utána onnan gurultam vissza az irodámhoz.

Magyarázat: A csúcs alatti munkahely az általam legmagasabbnak képzelt életfeladathoz közeli szintű életfeladatot jelképezi.  

 

2005. június 19.

Álmomban arra lettem figyelmes, hogy a munkahelyemen valakik egy visszaélést terveznek, kötelezettségvállalásokat akarnak tenni a cég nevében, és ebből hasznot akarnak húzni. Jelenteni akartam az igazgatónak, aki nem volt benn, de a könyvelés meg a pénzügyi osztályvezető megnyugtatott, hogy ne izgassam magam, szabályzatban le van szabályozva, hogy ki vállalhat a cég nevében kötelezettséget és aláírásminták is vannak egy könyvben.

Magyarázat: Isten nevében beszélni, kötelezettséget vállalni nem mindenkinek lehet.  

 

2005. június 25.

A volt nejemmel álmodtam, hajszolt, üldözött, perelt, bosszút állt, amiért nem vele élek.

Magyarázat: Az egóm nem nyugszik bele, hogy elhagytam.

 

2005. július 1.

A kislányommal voltunk a húgomnál vendégségben, a kislányom egész pici volt. A húgom reggeltől egész du 2-ig nem adott nekem enni, ő meg jóízűen evett, és erre ami kis maradékot találtam, egy negyed zsömlét, pár szelet répát, megettem, mire meglátta és éktelenül üvöltözni kezdett, hogy én eleszem előle az ő kajáját. Na gondoltam ideje hazamenni, csak nincs aki autóval hazavigyen, Edit most rendel, talán édesanyám elvisz minket, mert innen mihamarabb el akarok menni.

Magyarázat: Húgommal nézeteltérés, konfliktus van közöttünk, nem érzem magam jól a társaságában.

 

2005. július 1.

Tudomásomra jutott, hogy a körülöttem lévő láthatatlan szellemeken tudok segíteni, de kételkedtem a hírben, ezért gondolatátvitellel azt mondtam nekik, itt van  pár hurkapálcika, ha képletesen mankót tudtam nyújtani nekik, akkor ezekből vigyenek magukkal. Álmomban vittek belőle, és ezen nagyon meghatódtam.

 

2005. július 2.

Azt álmodtam, hogy főzicskéztem, és lett volna lehetőségem, hogy hivatásos szakács legyek, de erősen gondolkoztam rajta, hogy bár főzni szeretek, milyen lenne egész nap a füstös, zsíros levegőjű konyhában lenni. Utána kenyeret sütöttem a húgomnak, és útban voltam hozzá. Azon gondolkoztam, hogy fog ízleni neki a kenyér, mert nem volt túl szemrevaló, se a színe, sem a felülete, de csupa egészséges tápanyag volt benne.

Magyarázat: Múltkor írtam neki egy kemény, de őszinte "tápláló" levelet, hogy mik a bajainak az okai.

 

2005. július 3.

A volt nejemmel álmodtam. Parancsolgatott, utasítgatott, minden jobban tudott, és meg volt sértődve, hogy nem mindent az ő utasításai alapján csináltam, ezért kiszúrt velem, és veszekedtünk.

Magyarázat: Az egó haragszik.

 

2005. július 4.

Álmomban egy kórházban voltam. Az ápolóknak nem volt bőre, látszottak az izmaik közvetlenül. Mindenkinek volt takarója, az enyémet el akarták venni, szép ropogósra vasalt, habtiszta volt, és egy másikat akartak adni helyette, ami véres, nedves, csatakos volt.

Magyarázat: Szép a habtiszta, de életszerűbb a véres-csatakos. Kapcsolódik a korábbi álmomhoz, miszerint korábban túlzott tisztaságban éltem.  

 

2005. július 4.

A nagyobbik fiammal álmodtam, azt mondta, ma este elvisz a barátnőjéhez, meg még ellátogatunk a buddhista barátjához is. Előtte nekem még fel kellett utaznom Bp-re az autómért, mert a vásárcsarnokban hagytam. Izgultam, hogy késő lesz már, este 8 óra, hogy fogom kiváltani az autómat, de nagy nehezen sikerült megkapni a cédulát, egy kis közértben kellett befizetni. Közben akartam valami házi kaját is vásárolni a csarnokban, de már késő volt, és nem volt házi tejfel, házi túró, sem egyéb házi készítmények. Kiváltottam a kocsit és felhívtam volna mobilon a fiam, hogy már késő van, hogy még ma este ennyi programot lebonyolítsunk, nekem szoros az esti program, amikor láttam, hogy egy régimódi szemüvegtokszerűséget hoztam el, amiben cirillbetűs nevek és telefonszámok voltak, amivel csak azokat tudtam hívni.

Magyarázat: Nem volt kedvem fiam buddhista barátjával találkozni, de nem találtam meg a módját, hogy közöljem vele.  

 

2005. július 5.

Álmomban egy ismerősöm hívott telefonon és nyavalygott, hogy miért nem foglalkozom vele, miért nem megyek hozzá, miért nem hívom fel. Erre azt mondtam neki, figyelj, alig birok járni, de most is épp a postára megyek feladni a csekkjeimet, mert nekem első a kötelesség, érted, nekem első a kötelesség!

Magyarázat:  Nekem első a kötelesség!

 

2005. július 6.

Csak a végére emlékszem, egy  hang mondta és ki is volt írva: AZ ISTENI ÉN SZEREPE AZ IRÁNYÍTÁS, VEZETÉS.

 Magyarázat:   Ezért lázadozik az egó.

 

2005. július 6.

Egy hölgyhöz keveredtem be a konyhába, elkezdett főzni nekem valamit, de aztán azt mondta, átvehetem a főzőkanalat, ha akarom. Beszélgettünk és közben érdeklődéssel figyelte, mennyi fűszert használok, milyen érdekesen, változatosan főzök. Elmeséltem neki az életem, a volt nejemről beszélgettünk, aztán elkezdtünk dalolni, vidámak voltunk a végén táncoltunk is, és puszit is adtunk egymásnak, nagyon jól éreztük magunkat egymással.

Magyarázat:  Kellemes az együttlét az isteni Én-nel.  

 

2005. július 8.

Álmomban egy nagy teremben, szinház, vagy más előadóteremben voltunk. Ott egy hölggyel elkezdtünk szemezgetni, majd beszélgetni, végül az ablakhoz hívtam, eltakartam kettőnket a függönnyel, behúztam mögöttünk és kapott egy puszit az arcára, majd szájrapuszi lett belőle, amit viszonzott, majd nedves puszi, csók, és már a nyakát csókolgattam.

Közben elment a tömeg, már csak azt kerestük, hol tudnánk lebonyolítani amit mindketten akartunk. Bár ő benne lett volna ott a függöny mögött, de én féltem, mi van ha valaki mégis arra jár és benyit a terembe, és megzavar minket, úgy éreztem nem tudnék ellazulni, egyikünk otthonába el kéne mennünk autóval. Erre már elkezdte kérdezgetni, hogy feleségül venném-e és szeretnék-e gyereket és annyira be voltam már izgulva, hogy mindenre igent mondtam, csak hogy eljussunk már oda, ahová akartunk. Ekkor felébredtem.

Magyarázat:  Már nagyon szeretnék az isteni Én-nel egyesülni.  

 

2005. július 12.

A volt nejemmel álmodtam, véletlenül összefutottunk egy Plázában egy pultnál. Gúnyosan rám nézett, én meg azt gondoltam magamban, milyen csúnya és ellenszenves ez a nő, hogy voltam képes szeretni? Aztán odébb mentem egy antikváriumhoz, ahol régi poros könyveket gyűjtöttem, melyek az ősi tudás kivonatát tartalmazzák, és amelyeket másoknak szándékoztam továbbajándékozni.

Magyarázat:  Az egó duzzog és haragos.  

2005. július 13.

Nem tudom biztosan, hogy két külön álom volt, vagy egy álom két helyszínnel. Az egyik arról szólt, hogy a régi, gyermekkori lakóhelyemen voltam, és a folyosón, két lakással odébb lakott a pápa, és amikor arra rollereztem, kedvesen odaköszöntem neki. A folyosó többi részén is papok voltak reverendában, vagy civilben, és mindnek barátságosan köszöntem, és ők is vissza köszöntek. Amikor a szüleim lakásához értem, egy pillanatra egy szép névtáblát láttam az öreg, kopott falon, az én nevem volt kiírva, de  amikor odaértem, már nem volt ott.

Magyarázat:  Kamasz koromban papnak készültem, szimpátiám megmaradt a papság iránt.

A másik álom, vagy második rész volt, hogy ezoterikus, természetgyógyászati helyeken jártam, és eközben összeismerkedtem egy masszív, teltkarcsú, jókedélyű hölggyel, és kölcsönös rokonszenv ébredt bennünk egymás iránt. Elbúcsúztunk a rendezvény résztvevőitől, és kézenfogva elindultunk, tudtuk, hogy ezentúl együtt leszünk. Nagyon kellemes érzés volt.

Magyarázat:  Ezentúl együtt leszünk az isteni Én-nel.

 

2005. július 14.

Álmomban a pokolban voltam. Szörnyű volt. Csak égtünk, égtünk, mindenki üvöltött, jajgatott....

Magyarázat:  A földi élet,  betegségem nem habostorta.  

 

2005. július 17.

Álmomban állandóan azt ismételgették KILLING THE HEART ( a szív  megölése). Van egy tibeti cd-m, annak a címe HEALING THE HEART ( a szív gyógyítása), kiejtve még nagyobb a hasonlóság killing, hiling.

 

2005. július 17.

Érdekes álmom volt. Egy hatalmas raktáráruház bejáratánál voltam, ahová vásárlóként szoktam betérni. A főnök, az áruház vezetője éppen zárt, egy két dologért még visszaengedett, noha zárás időn túl voltunk már. Utána hátramentünk és a hátsó bejáraton vezetett be, már sötét volt, csendben pihent a hatalmas árumennyiség a polcokon, éreztem, hogy ez bizalmi dolog, hogy nem a vásárlók bejárata felől mehetek be, hanem a bennfentesek, az ott dolgozók bejárata felől. Időnként egyedül hagyott. Tudta, hogy nem fogok lopni, meg sem fordul a fejemben, és én is tudtam, hogy tudja. Mégis, amikor előreértünk a vásárlói bejárathoz, akkor rámutatott egy halomra, amiben az előző nap megvett és ottfelejtett áruim voltak. Máris indultam volna a szemetes felé, mert láttam, hogy megpenészesedett, megrothadt,  de ő azt mondta, ami használható, ép darab azt ki kell válogatni belőle, nem dobunk ki lazán csak úgy mindent. Aztán elém tartott egy félbevágott, kicsit megrágott sült tököt, amit szintén otthagytam. Mondtam, hogy kifizettem, de nem az volt a baj, azt mondta: DONT CRASH THE DITHER! THE DITHER! Megértettem, hogy ez egy romlófélben lévő hulladék, és nem szabad egy légtérben hagyni a jó áruval, mert azt megkárosítja.

Nem haragudott rám, csak elmondta a szabályokat és éreztem, hogy bizalmába fogadott. Aztán hajnalodott, ő kinézett a vásárlói kapu kulcslyukán, és mutatta, hogy én is nézzek ki. Kinéztem, pár kopaszra nyírt fej tetejét láttam. Aztán kinyitottam a hatalmas kaput, kinyitottuk az áruházat és én már a személyzethez tartoztam.

Magyarázat:  A hitet mások tanításából magába fogadóból átkerültem a "terjesztői" oldalra.

 

2005. július 20.

Álmomban egy kis trafikba jártam időnként. Dohány édesség, műanyag csatok, apró játékok ajándékok, szűk választék pici helyen. Egyszer megyek és látom, hogy a bolt ajtaja ki van szedve, belül teljesen üres, és valaki mondja, hogy megszűnt a bolt. Ahogy visszakérdeztem, ott termett a bolt eladónője, és gúnyosan, haragosan azt mondta, a tulajdonos maga működteti, nem tart alkalmazottat. Bementem a kis üzlethelységbe és észrevettem egy kevésbé feltűnő bejáratot, azt épp kinyitott a tulajdonosnő, és kedvesen közölte, hogy a boltot ő üzemelteti. Hátul egy sokkal nagyobb, tágasabb üzlethelység volt, meleg színekkel, kellemes otthonos berendezéssel, virágokkal etc. sokkal jobban éreztem ott magam.

Magyarázat:  A "trafikot" a tulajdonos, az isteni Én működteti, a régi eladó, az egó duzzog.   

 

2005. július 28.

Megint nyomasztó wc kereső álmom volt. Vagy foglaltak voltak a wc-k, vagy nem is üzemeltek, esetleg romosak voltak, amikbe az ember be sem ment volna,  s amikor végre akadt egy, amiben volt egy üres kabin, kiderült, hogy az meg női wc. Sehol nem tudtam könnyíteni magamon.

Magyarázat:  Nem tudom kiadni magamból lelki mérgeimet, salakjaimat.

 

2005. augusztus 14.

Rettenetes rémálmom volt, a nagymamámat feltrancsíroztam. Akit annyira szerettem. Arra már nem emlékszem, hogy én is öltem meg előtte, de a trancsírozás szörnyű álom volt.

Magyarázat:  Ez is az egó halála, de megálmodni nagyon kemény dolog volt.

 

 2005. augusztus 18.

Ildivel éltem együtt és bekérezkedett hozzánk egy hajléktalan. Nagyon udvarias volt és tisztelettudó, igyekezett hasznossá tenni magát, mégis valami iszonyú kellemetlenül éreztem magam miatta, valami nagyon rossz előérzetem volt vele kapcsolatosan.

 

2005. augusztus 18.

Kimentem a piacra, egy keleti pecsenyésnél rendeltem valami ételkülönlegességet, aztán eszembe jutott, hogy otthon is főztem egy nagy adaggal, ha a piacon beeszek, otthon már alig bírom megenni a saját főztömet.

Magyarázat:  Ha mástól kapott szellemi táplálékkal telitömöm magam, nem marad hely a saját felfedezéseknek, megértéseknek, megérzéseknek.

 

2005. augusztus 20.

A vidámparkban voltam, de ósdi volt, szemtelenek voltak, nem adták vissza a pénzem, és a táskám is elveszett minden papírommal és pénzemmel.

Magyarázat:  A táska és az iratok elvesztése visszatérő momentum a korábbi önazonosság elvesztését jelenti.

 

2005. augusztus 22.

Egy rozoga ház felső szintjén volt a munkahelyem tusolója. A munka végeztével tusolni akartam, de a lépcső nem volt ott, helyette csak egy papírvékony valami lógott, amit egy vékony szög tartott, azon a papírvékony valamin volt pár vékony dudor, azok töltötték volna be a lépcső szerepét, persze használhatatlanok voltak. Nagyon erőlködtem, kínlódtam, hogy a felső szintre feltornázhassam magam a tusolóhoz.

Magyarázat:  A tusoló a megtisztulás helye, erőlködöm, hogy a megtisztulás szintjére felérjek.  

 

2005. augusztus 25.

A volt feleségemmel álmodtam. Nagy irodája volt sok szobával, több mosdóval, alkalmazottakkal, sok berendezéssel, nagy gazdagsággal. Hűvös volt, és éreztette velem, hogy nélkülem jobb sora van, gőgösen mutatta a sok szobát, berendezést, alkalmazottat. Valaki szólt, hogy intézkedjek, mert betelefonáltak a munkahelyemre a személyzetisnek, hogy rám már nem lehet számítani, mert disszidáltam, politikai menedékjogot kértem külföldön. Elindultam gyorsan a munkahelyem felé, hogy intézkedjek, hogy a rosszindulatú hazugságot megcáfoljam, de elakadtam a forgalomban, a zsebemben nem találtam a saját elegáns lapos kis Nokia telefonom, helyette a volt feleségem irodájából véletlenül felkapott két régimódi mobil volt csak, azok meg nem működtek, így aztán nem tudtam kapcsolatot teremteni.

Magyarázat:  Az egó dacos, eszközeit már nem tudom használni.

 

2005. augusztus 28.

Érdekes álmom volt. Azt álmodtam, hogy munka után a kollegákkal beültünk valahová, jól elbeszélgettük az időt, aztán amikor indultunk volna haza a vonattal, észrevettem, hogy nekem nincs vonatjegyem (visszatérő momentum) nem mertem jegy nélkül felszállni. Mentem a vasútállomás pénztárába jegyet venni, de eltűnt a pénztárcám, és minden igazolványom (visszatérő momentum), így aztán nem tudtam hazautazni és ébren járkálva kellett kibírnom reggelig.

Reggel bementem a munkahelyre, de ez már egy másik munkahely volt, ahová épp felvételiztem, ráadásul egy volt kollegám volt a magyar igazgató. Roppant komoly és fontoskodó arccal járkált fel s alá, távolságtartó volt, elment egy másik irodába, én meg elkezdtem két osztrákkal beszélgetni, akik jövendő kollegáim lettek volna, mivel osztrák tulajdonú cég volt. Mutatták nekem, hogy 3 használt nyugati kocsit, fehér Audit vesz a cég, ott is voltak az árajánlatok 10.380 Euróért darabjára, és közben meg-megcsavartam a nyakam, hogy jól forog-e, alkalmas vagyok-e már a vezetésre, de jól forgott, nem volt vele semmi baj. Egyszer aztán belépett Imre, tekintélyelvű arckifejezéssel, én meg lazán tovább beszélgettem németül az osztrákkal, de ez sértette az ő büszkeségét és féltékennyé tette, mert ő nem tudott németül, csak angolul értekezett velük. Haragos arccal elvonult, a titkárnőjével mentünk kicsit később utána a felvételi beszélgetésemre, de a titkárnő mondta, hogy ebből nemigen lesz felvétel. Én meg kifakadtam, hogy nem érdekel,  én laza, liberális főnöke voltam, ne játssza nekem itt most az eszét.

 

2005. augusztus 30.

Kivételezett helyzetben voltam, szabadon közlekedhettem külföld-belföld között, ha kedvem támadt Bécsben aludtam, pénzem is volt rá, nem korlátozott semmi. Bár nem ájultam el tőle, de tudtam, hogy másokhoz képest ez kivételes állapot.

Magyarázat:  Szabad mozgás külföld-belföld között  =  szabad mozgás az anyagvilág és a szellemvilág között.  

 

2005. szeptember 5.

Egy távoli országban voltam, sok minden történt velem, de egyre kevesebb volt ott a régi ismerős, a helyiekkel nem tudtam szót érteni, ott lődörögtem a repülőtéren a presszó környékén hazautazásra várva, mert már nem láttam értelmét ott maradni.

Magyarázat:  Nem látom értelmét földi életemnek, készülök az örök hazába.

 

2005. szeptember 6.

Három álmom is megmaradt bennem. Egyikben egy ágyban feküdtem, és jött a volt nejem, meg a szüleim látogatni, de úgy tettem, mintha aludnék, nem volt kedvem velük beszélgetni.

A másik álmomban Feri volt kollegámmal a romániai havasokban jártunk, és ő ott arany és ezüst medve totemeket talált. Na gondoltam, milyen kincsekre tett szert, de kicsit odébb szétszórta a hóban, hogy majd jó lesz a románoknak.

Magyarázat:  Volt kollegám nem használja ki, nem becsüli meg a kincseit.

A harmadik álmomban János volt kollegámmal találkoztam egy kórházszerű épületben, nagyon beteg volt, sárgásszürke volt, és kihullott egy csomó haja, azt mondta nagyon súlyos bőrbetegsége van, és egy nagyon fiatal hölgy volt ott látogatni a szüleivel, nagyon izgult, aggódott érte.

 

2005. szeptember 8.

Most ébredtem. Álmomban egy férfi  feleségének nagy baja, agydaganata volt. A férfi úgy gyógyította meg, hogy volt lehetősége repülővel felvinni, ahol alacsonyabb a légnyomás, és ennek hatására a daganat a fejéből fokozatosan kiszívódott. Volt, hogy levegővel vitte föl, volt, hogy egy olyan kabinban ült a nő, ahol a repülési légviszonyokat szimulálták.

Magyarázat:  A nagyobbik fiam tegnap beszélt róla, hogy egy ismerőse élettársának  agydaganata van, és hogy lehetne-e segíteni rajta. Amit álmodtam, az egy lehetséges megoldás. (?)

 

2005. szeptember 11.

A Zaporozsec márkájú (elég ócska) szovjet gyártmányú autót, úgy csúfolták, Sztálin bosszuja. Azt is mondták rá, hogy a tajga réme. Na álmomban egy ilyen kocsit akartam nagyon megvenni, bár az egyik kereke téglákkal volt alápolcozva, az egyik fényszórója karambol miatt hiányzott, és még csak ki volt kalapálva, de nem volt helyrehozva, mégis meg akartam venni, mert azt mondtam, öreg autó, de a motorja jó, és "balhés" a kinézete, egyedi, voltak rajta átalakítások, tehát nem kommersz, hétköznapi, és bajai ellenére gyorsan meg akartam venni. Közben egy fiatal lány állt ott rakott szoknyában, elég rövid volt, mert előrehajolt, és akkor kivillant a popója, én meg odahajoltam, és elkezdtem puszilgatni a feszes popóját.

Magyarázat:  A Zaporozsec én vagyok, elfogadom magam ilyennek, amilyen vagyok, az életem során elmaradt és be nem pótolt szexualitás még vonzerő számomra.

 

2005. szeptember 13.

Két álom maradt meg bennem. Az egyikben Kínában éltem, és olyan különleges kínai ételeket ettem, melyről még csak nem is hallottunk, és el sem tudjuk képzelni, különleges állatok, fák, gyökerek, növények, gumók, magvak, termések, stb. voltak benne.

A másik álomnak azt a címet lehetett volna adni, hogy Halálgyár. Nőket öltek meg és kísérleteztek rajtuk, de futószalagon, és a nők nem tanúsítottak semmiféle ellenállást, együttműködően viselkedtek, pedig mindenkit megöltek, és mindenütt folyt az élénkpiros vér....

Magyarázat:  Sajnos sok nő törődik bele sorsába.

 

2005. szeptember 14.

Wc-re kellett mennem, bementem a wc-be, a két fülke ajtaját megpróbáltam megmozdítani, de látszott, hogy zárva van, és vannak benn. Vártam egy kicsit, majd az egyikből előjött egy lány. Csodálkozva néztem rá, talán eltévesztette? De a másikból is egy lány jött elő. Elnézést kértem, hogy a női wc-be mentem, de amikor kimentem, és megnéztem, láttam, hogy a férfi szimbólum volt az ajtón, tehát én jó helyre mentem be, ők voltak rossz helyen.

Aztán a sógorom egy tányéron egy csomó szivarszopókát kínált nekem. Számba vettem, próbálgattam őket, milyen lenne ezekkel szivarozni, de egyszer csak eszembe jutott, hogy ezek használt szopókák, melyeket más már a szájukba vett, ezért gyorsan kivettem a számból, és szappanos vízben elkezdtem tisztítgatni őket, s eközben a torkomon akadt valami, amitől krákogtam, s majd megfulladtam annyira erőlködtem, krákogtam, de nem bírtam megszabadulni tőle.

Magyarázat:  A füst(ölés) szellemi, spirituális tevékenység, ha amin keresztül magunkhoz vesszük ( a szivarszopóka) használt, más maradéka, akkor undor ébred bennünk.

 

2005. szeptember 16.

Több álmom is volt, de csak egy maradt meg bennem. Apró szövetdarabokból készült a nagy vég szövet, egy gép összevarrta az apró kis puzzle szerű szövetdarabokat, egy másik gép lepréselte, és a túloldalán jött ki a vég szövet.

Magyarázat:  Az élet nem csak nagy volumenű tettekből áll, hanem sok apró mozzanat áll össze végül az élet(mű) szövetévé.  

 

2005. szeptember 18.

Magyarországra érkezett Aretha Franklin világhírű amerikai bluesénekesnő. Az egész országból sokan jöttek a koncertjére, én egy Szfvárról induló rajongói csoporttal együtt utaztam fel a koncertre. A koncert után a rajongók sorfala között rendőrkordonon belül sétált Aretha Franklin, integetett az embereknek, és persze mindenki cédulát nyújtogatott felé, hogy autogramot kér. Ő osztogatta is az autogramot, és eközben arra haladt, ahol én álltam a tömegben. Én nem kértem tőle autogramot, hanem két mondatban összefoglaltam neki az élete és a küldetése lényegét. Ez lekötötte a figyelmét, elkezdett velem beszélgetni, kérdezgetni, a rendőrök kivettek a tömegből, és mi kettesben elsétáltunk, egy darabig beszélgettünk, aztán kedélyesen elbúcsúztunk egymástól.

Amikor visszaértem a buszhoz, ellenséges hangulat fogadott. Az egyik buszsofőr tanúja volt az Aretha Franklinnel való beszélgetésemnek, és hiányos angol tudásával félreértette, de inkább félremagyarázta azt, amit az Aretha Franklinnel való beszélgetésemből hallott, úgy magyarázta, hogy én lenézem a honfitársaimat, vagy a vidékieket, vagy valami hasonló sült ki belőle,  s ennek eredményeként az egész autóbuszt ellenem hangolta, és végül teljesen ellenséges hangulat volt a buszon velem szemben, én azonban nyugodt voltam, mert tudtam, hogy az egésznek az a motivációja, hogy irigyeltek, mert a szemükben "kiváltságos" helyzetben voltam, bosszantotta őket, hogy velem külön szóba állt az énekesnő, az még külön olaj volt a tűzre, hogy én nem nyújtózkodtam autogramért, hanem egyenrangú félként szóltam hozzá, majd kiemeltek a tömegből és elbeszélgettem vele. Megértettem a velem kapcsolatos ellenszenv motivációját, és így sokkal nyugodtabban fogadtam azt.

Magyarázat:  Könnyebben fogad az ember mindent, ha a mögöttes motivációval tisztában van.

 

2005. szeptember 22.

Kiképzésen voltunk, és volt egy srác, aki nagyon fontoskodott az előadóteremben. Egy különleges, fejpánttal rögzített műanyagkonstrukció volt a fején, amiben lehetett éjjellátó készülék, lézeres célzókészülék, és valami kilövő is, mert időnként halkan, félelmetesen kattant, mintha épp most venne célba valakit. Mindenki csak találgatott vele kapcsolatban, féltek tőle, a szünetben aztán megszólítottam, hogy kipróbálhanám-e a ketyeréjét. Amikor aztán kipróbáltam, kiderült, hogy az egész egy semmitérő fröccsöntött műanyag vacak, alig lehet kilátni rajta, amit lézerfénynek hittünk, az máshonnan jött, a kattogás meg abból adódott, hogy ráncolta a homlokát és ettől a laza ócska műanyagalkatrészek elcsúsztak egymáson és kattantak, nagy kamu volt az egész.

Magyarázat:  vannak ilyen "kamus" emberek, kiknek nagyobb a füstje, mint a lángja.

 

2005. szeptember 22.

Álmomban vége volt a tanításnak, bizonyítványosztás előtt voltunk, és én bementem az iskolába. Csak az oktatási megbízott (iskolatitkár) volt benn, és én. Kértem tőle az osztályunk dokumentumait, de azt mondta, ő ügyvéd, neki szabályosan kell eljárnia, de megmutatja a rejtekhelyet, ahová teszi és utána onnan én kivehetem. Így is lett, begyűjtöttem a bizonyítványokat (tantárgyanként volt, fontosabb tantárgyaknak nagyobb keményfedeles, kevésbé fontos tantárgyaknak kisebb keményfedeles bizonyítványok), és az osztályra vonatkozó valamilyen fontos titkos dokumentumot. Beültem az osztályba az első padba, de nem néztem meg semmit, mert a titkos dokumentum nem érdekelt, a többiek jegyei sem, úgy gondoltam, azok rájuk tartoznak, majd megmutatják, ha akarják, a sajátomat meg azért nem néztem meg, mert tudtam, hogy jó jegyeim vannak, jól tanultam. Így aztán ott ültem a padban, és vártam a többieket.

Magyarázat:  Bizonyítványosztás, értékelés ideje a földi élet végeztével van.

 

2005. szeptember 25.

Egy templom hátsó padsorában ültem, amikor valaki hátulról befogta a szemem. Egyből tudtam, hogy Prochnow tisztelendő úr a volt lelkiatyám, aki nagyon szeretett. Nem szólt semmit, csak hátulról átölelt, az arcát az arcomhoz szorította és szótlanul ringatott, nem szólt semmit, csak gondolatátvitelellel, én pedig éreztem, hogy nagyon, nagyon szeret.

Magyarázat:  Valós élmény.

 

2005. szeptember 27.

A Rákóczi útról befordultam a Szentkirályi utcába, ahol születtem, és gyermekkoromat éltem. Az utca elején egy csomó új bolt níyílt, illetve a régieket felújították, én pedig szaladtam az utca közepe a házunk felé, haza, és mindenkinek kiabáltam, újságoltam a jó hírt.

Magyarázat:  Újságolom, hirdetem a jó hírt, az Örömhírt.

 

2005. szeptember 30.

Tengerészként szolgáltam egy hajón, és a parton voltam épp, amikor megtudtam, hogy előléptetnek, és fizetésemelést kapok. Erre mellettem felsóhajtott egy tengerészfeleség, hogy akkor az ő férjének meg biztos csökkentik a fizetését, mert a hajóstársaság állandó szinten akarja tartani a költségeket, tehát valakinek emelnek, akkor a másiknak meg csökkentenek. Mondtam a hölgynek, hogy sajnálom, nem tudtam, hogy ilyen áron kapok fizetésemelést.

 

2005. október 1.

Budapestről Esztergomba jártam fel dolgozni hajóval. Amikor kinyitottam a munkahelyemen az öltöző szekrényem, akkor láttam, hogy a hátsó fala ki van bontva, de még az oldalfala is, é az oldalsó szekrény tulajdonosai a hátsó oldalon ülnek, és a szekrényem minimum fel van túrva. Észrevettem hogy hiányzanak a fa vállfáim, szóvá tettem, erre ócska használhatatlan műanyag vállfákat vetettek oda kárpótlásul, de ezt nem fogadtam el, és szóvá tettem. El is ment a kedvem, fogtam magam és visszamentem a hajóhoz. Alig indult el lefelé, odajött hozzám egy fiatal lány fehér köpenyben, körbenézett, hogy néz-e minket valaki, benyúlt a nadrágomba, elkezdett markolászni egy bizonyos részen, és közben azt mondta, szoláriumozni tessék, szoláriumozni van kedve? Nem volt ellenemre a markolászás, de nem értettem, hogy kerül ide a szolárium. Ezzel akar szoláriumozni csábítani, vagy épp a szolárium a fedőtevékenység, és a másik a lényeg?

 

2005. október 3.

Annyit főztem álmomban, hogy száz élet alatt sem lehet annyit. Rengeteg íz volt a számban, de amikor felébredtem, úgy éreztem, hoppá, hát üres a hasam, csak álom volt.

Magyarázat:  Termékeny vagyok. Ételt főzni = (szellemi) táplálékot készíteni.

 

2005. október 4.

Vizsga volt álmomban, nem volt túl kellemes az álom, mert nagyon nehezek voltak a vizsgakérdések, és úgy éreztem, semmit sem tudtam megoldani belőlük, azaz sikertelen a vizsgám. Beszedték a dolgozatokat, utána pedig a tanárral beszélgettünk, aki elmondta, hogy miattunk, értünk, a mi érdekünkben volt olyan szigorú és népszerűtlen.

Magyarázat:  Hányan kérdezik, hogy engedhetett meg ilyet Isten, pedig minden a mi érdekünkben történik a Földön.  

 

2005. október 7.

Csodálatos álmom volt, sajnáltam, amikor felébredtem belőle. Egy erdő közepén volt a munkahelyem, odajártam ki a városból dolgozni. Volt egy busz, ami a városból ment és megállt valahol az országúton, onnan pedig átszálltunk a munkahely kis helyi buszára, ami az erdőn keresztülvitt a munkahelyre. A buszon beszédbe elegyedtem egy fiatal lánnyal, aki azt mondta, hogy a munkahelyünknek van lovászata, ott van egy gazdátlan ló, és neki a lovász megengedi, hogy időnként lovagoljon rajta, és én is kipróbálhatom, ha van kedvem. Munkaidő végén odamentem az istállóhoz és megtaláltam a lovat. Kölcsönös nagy szimpátiával voltunk egymás iránt, ráterítettem egy pokrócot és szőrén ültem meg, és elindultam vele az országúthoz. Hozzásimultam, szinte egyek voltunk, együtt rezgett a lelkünk, gondolatátvitellel kommunikáltunk. Én hálás voltam, amiért megengedte, hogy ráüljek, és vitt, ő érezte, hogy szeretem, és hálás volt a szeretetteli bánásmódért, csodálatos élmény volt az egész. Egy csomó dolgot megspóroltunk, ami a lovaglás dresszírozás része, mert azt megoldottuk szeretettel, empátiával, gondolatátvitellel. Mikor kiértem az országúthoz, eszembe jutott, hogy hoppá, ha én most felszállok a buszra, mi lesz a lóval, sőt már magamban úgy mondtam, hogy a lovammal, annyira egymáshoz tartozónak éreztük magunkat. Visszalovagoltam tehát az istállóhoz, és ott volt a fiatal lány, és azt mondta, vigyem ki őt is az országútig, mögém ül a lóra.

Féltettem a lovat, de a lány erősködött, hogy elbír kettőnket is a ló. Elindultunk, figyeltem a ló járását vágtáját, nem volt ugyanolyan, mint amikor egyedül ültem rajta, éreztem, hogy jobban le van terhelve, de szeretetből megteszi, és kivisz minket. Menet közben éreztem, hogy megizzadt, ezért a nyakához simultam, előre hajoltam, és simogattam, töröltem az izzadságát, még puszit is adtam neki. Amikor kiérkeztünk, akkor derült ki, hogy a lány is haza akar jöni a városba, és megint nincs, aki visszavigye a lovat az istállóba. A lány felajánlotta, hogy telefonál anyukájának, aki majd eljön, és visszaviszi a lovat. Így is lett, de én mégsem ültem fel a buszra, mert aggódtam a lóért, akit már az én lovamnak tekintettem, hogy milyen bánásmódot kap a lány anyukájától, nem akartam már, hogy más is ráüljön, féltettem. Arra gondoltam, hogy a városból kiköltözöm az erdőbe egy időre a szolgálati lakásba, hogy ott közel legyek a lóhoz, és munkaidő után minden nap nagyokat kirándulhatok vele az erdőben. Sőt távlatilag azt is elterveztem, hogy majd családi házam lesz, és ott lovat fogok tartani, kiköltözöm a városból.

Magyarázat:  A ló a szabadság, melyet ha megízlelt az ember, többé nem adja semmiért. A párkapcsolatot ha kissé rogyadozva is, de elbírja a szabadság.

 

2005. október 7.

Annyira vágytam vissza az álomba, hogy sikerült ugyanoda visszaaludnom, visszaálmodnom magam egy időre, de olyan félálomfélében voltam, mert bár álmodtam, közben hallottam a saját horkolásom, és felébredtem tőle.

 

2005. október 11.

Egy család lakásán laktam, de roppant kellemetlen volt, hogy magyarázkodnom kellett, ha hazajöttek a háziak. Pl. hazajött a férj távoli utazásáról, udvariasan bemutatkoztam, hogy kedves X.Y. úr a kedves felesége meghívására tartózkodom itt, látszatra elhitte, de bizalmatlan volt és féltékeny. Persze ezt leplezte és igyekezett más módon belém kötni, pl. közellépett hozzám, és azt mondta, hű, de büdös van itt.

Magyarázat:  Az egó bizalmatlan és féltékeny.

 

2005. október 11.

Kereskedelmi igazgató lettem egy utazási irodánál, tehát volt egy főnök még fölöttem, az igazgató. Az első munkanap láttam, hogy nagyon elhanyagoltak az állapotok, kiadtam a munkákat mindenkinek, igyekeztem szervezni mindent, de alig telt el néhány óra az addig is kelletlenül fintorgó kolleganők közül három bejelentette, hogy elmegy. Az egyik fölényesen, gúnyosan, pökhendien közölte, hogy ő két hét múlva elmegy, ezzel érzékeltetni akarta, hogy vele úgy sem tudok már semmit sem tenni, de én hamar megválaszoltam, hogy a kollektív szerződés szerint másfél hónap a felmondási idő, annál hamarabb csak akkor mehet, ha meg vagyok vele elégedve és elengedem, és a fizetését is csak akkor postázzuk utána, ha minden rendben volt vele, így aztán sikerült lehűtenem a kedélyeket. Egy kolleganő maradt, ő viszonylag normálisnak tűnt, úgy gondoltam, talán kellemetlen lesz az első nap ezzel tudósítani a főnöknek, mintha én lennék a tömeges felmondás oka, de kevesebb munkatársnővel is el lehet látni a feladatokat és inkább legyen két szorgalmas, mint négy lusta. Mire visszamentem az irodámba, minden berendezés szét volt verve, két munkás egy befőttesüvegből bort ivott, és azt mondták, tatarozzák az irodám.

Magyarázat:  Az irodát tatarozzák, személyiségem, fizikai testem átalakulóban, a kelletlen munkatársak a szellemi eszközök, személyiségrészeim.

 

2005. október 14.

A kislányommal álmodtam, bepótoltuk az elmaradt puszikat, szinte végig csak puszilkoztunk, jól néz ki, jól van, nekem pedig elmúlt a puszihiányból adódó korábbi hiányérzetem.

 

2005. október 16

Álmomban külföldön tevékenykedtem. Külföldön valamilyen módon bajbajutott, fogvatartott embereket szabadítottam ki, volt közöttük sok nő, akit prostitúcióra kényszerítettek, de bajbajutott férfiak is akadtak.

Magyarázat:  Külföld = földi lét.

 

2005. október 16.

Egy volt kollegámmal álmodtam. A hátán feküdt és a felsőtestén jó száraz fadarabok, gallyak voltak. Ezeket a mellkasa közepén (szívcsakra)  egy máglyába összeraktam, és meggyújtottam.

Magyarázat:  A szívcsakrában tüzet gyújtani, a szívcsakra energiaáramlását beindítani.

 

2005. október 20.

Hát nem túl kellemes álmom volt. A nagyobbik fiamat megtámadta egy csapat fiatal, és ő védekezés közben olyan szerencsétlenül ütött, lökött, vagy szúrt meg egyet, hogy az meghalt. Tanúi nem voltak, ezért börtön várt rá, és a családunkra pedig (még a kislányom is élt) pedig a rokonok bosszúja. Viszonylag jó lelkinyugalommal kezeltem a helyzetet álmomban, mégis elég kellemetlen álom, és a jelentésével sem vagyok túlzottan tisztában még....

 

2005. október 21.

Egy nagy tengerjáró hajón voltunk, akkora volt, mint egy úszó város, valami kisfőnökféle voltam. Úgy akarták az embereket a hajón történő végleg letelepedésre bírni, hogy hatalmas pazar lakosztályokat kínáltak kedvező áron, és indításnak pozitív diszkriminációként a liliputiaknak, meg a mozgássérülteknek szinte negyedáron adták a lakásokat, lakosztályokat.

Magyarázat:  A mammon csábítása. 

 

2005. október 26

Külföldön voltam, és egy három szobás apartmanban lakunk, a kedvesem, egy másik férfi (talán barát, ismerős) és én. Nem akartam durván letámadni a szerelmem, így nem cipeltem első nap az ágyba, de ahogy teltek a napok, egyre többször eltünedezett, párszor láttam a  másik férfival, egy balsejtelem kezdett erősödni bennem, és kiderült, hogy ő már szépen "átnyergelt". Flegmán rándított a vállán, amikor megkérdeztem, neki ez magától értetődő volt, értetlenül bámult rám, hogy miért vagyok ezen kiakadva, és az egész egyáltalán nem érdekelte. Összecsomagoltama holmimat, és kimentem a repülőtérre, hogy hazautazzak, de a reptéren annyira siettem becsekkolni, hogy a csomagjaim egy részét a bejáratnál felejtettem, és a sorból nem akartam kiállni miattuk, gondoltam gyorsan becsekkolok, és egy kilépő jeggyel még visszamegyek a maradék csomagjaimért.

Nagy nehezen rámjutott volna a sor, de a vámosok csak unottan beszélgettek, kockázatos lett volna csak úgy megszólítani őket, ráadásul kezdtem sejteni, hogy a hatósági emberek nem lelkesednek az egyéni kívánságokért, nyűgökért, nekem ide kellett volna hoznom az összes csomagomat és akkor most szépen becsekkolhatnék. Végül hozzám fordult a vámos, de azt mondta szó sem lehet róla, és most különben is ebédszünetet tartanak.

Végtelennek tűnő ideig vártam, majd amikor elkezdődött a becsekkolás végre előkeveredett az "ismerős" vámos, most egész más hangvételt ütött meg, barátságosan belémkarolt, és azt mondta, idetelefonáltak a rendőr kollégák, szükség lenne rám hogy felderítsek egy ügyet, itt a becsekkolójegyem, de igazából nekem meg kéne tennem, hogy a hétvégére még itt maradok, és kinyomozok egy ügyet, aztán majd hétfőn, vagy kedden már utazhatok haza. Gondolkoztam, végülis csak a fiaimat kell értesítenem, ők nem fognak nagyon izgulni értem, meg van a magukhoz való eszük, ha fizetik a szállodámat, meg a taximat, akkor elvállalom, ha már ilyen szolid erőszakkal rávezetnek a társadalmi munkára.

A vámos elkezdett hümmögni, hogy vagy a taxit, vagy az ingyen szállodát intézi el, de a legjobb az lenne, ha mindent én magam rendeznék saját rezsiben, így hát visszamentem a régi apartmanhotelbe, hogy a recepción megbeszéljek egy gratis éjszakát. Még meg volt a régi kulcsom is, amit magammal vittem, három kulcs volt, külön műanyagdobozokban, de amikor a 147-es szobát ki akartam nyitni, az a címke volt rajta, hogy hivatalos helyiség, és nem találtam meg, hogy hová költöztették. Jó, gondoltam, akkor nekilátok így a munkának, és elindultam gyalog a városba, hogy megtaláljam a rendőrséget. Megszólított egy férfi, kiderült, hogy rendőr civilben, és megy a munkahelyére, de ő csak valami ügyfélszolgálatos volt egy buszpályaudvaron, és lazán útbaigazított, merre menjek tovább a rendőrségre további útbaigazitásért, és ekkor felébredtem....

Magyarázat:  Még van egy elintézendő feladatom a Földről távozás előtt.

 

2005. november 2.

Egy hatalmas épület volt, ami két nagy teremre, csarnokra volt osztva. Az egyikből kirajzottak az emberek, télvége volt, még fagyos volt a föld, de már érezhető volt, hogy nemsokára jön a tavasz, a nap sütött, szóval az egyikből kirajzottak az emberek a szabadba, és focimeccshez készülődtek, ebbe a csoportba tartoztam én is, a másik teremben bent maradtak és a terem falát belülről súrolták, tisztították.

Magyarázat:  Aki kész a (lelki) tisztogatással, az focizhat.

 

2005. november 5.

Egy házaspárnál voltam alkalmazásban, mint kereskedelmi igazgató. Magukhoz hívattak, és a férj állandóan azt hajtogatta, keresek egy olcsóbb embert, keresek egy olcsóbb embert.... Felróttam nekik, hogy rögtön más embert akarnak, engem meg sem kérdeznek, hogy mi a meglátásom, majd elmondtam a meglátásaimat. Nem az én bérem sok, hanem az ő vállalkozásuk kicsi, két öreg kicsi villa volt a tulajdonuk a Balatonon, ócska kóceráj mindkettő, azokból nem lehet annyit kihozni, hogy az én fizetésem mellette eltörpüljön. Akkor a feleség kezdett sutyorogni, hogy az egyik ismerősük két ilyen villából mekkora jövedelemre tett szert, amire azt válaszoltam, többre tett szert, az igaz, de olyan áron, hogy még a konyha, meg a vécé is ki volt adva, még ott is aludtak, meg a sufniban, meg a garázsban, a kizsigerelés az nem az én stílusom.

 

2005. november 6.

Álmomban tudtam repülni. Elég volt egyet dobbantanom, s pár szárnycsapással máris a magasba emelkedtem, és siklottam a házak felett. Az emberek felfigyeltek rám, bámultak, kicsit talán élveztem is, hogy különleges vagyok, de egy idő múltán az  emberekben az érdeklődés ellenszenvbe fordult, zavarta őket, hogy ők nem tudnak szárnyalni, és betiltották a repülést, amit persze folytattam, mert a vérem hajtott, képtelen voltam repülés nélkül élni. Így azonban közellenség lettem, nehéz volt a földetérés után elvegyülnöm a tömegben, és egy állandó menekülés lett az életem. Nem volt sehol egy nyugodt helyem, fészkem, ahol biztonságban lehettem volna, mindenütt üldöztek, még a családom sem adott védelmet, a feleségemnek sírva mondtam, dehát én szeretlek titeket, amire szigorúan azt mondta, akkor nem tennél ilyet, mint ez a repülgetés. Egy ismerősöm látta, hogy elromlott köztünk a viszony és rögtön udvarolni kezdett neki, egy egész kádnyi rántott hallal kedveskedett neki.

Magyarázat:  A másság törvényszerűen elutasítást szül.

 

2005. november 9.

Álmomban egy parkban voltam, ahol sok minden történt velem. Amikor már kifelé igyekeztem a parkból, és a kerítésnél jártam, láttam, hogy kilőttek egy kis repülőt, ami különös elliptikus röppályán repült, nem egyenesen, és egy idő múlva kanyarodott és egyenesen felém, a fejem irányába tartott. Az utolsó másodpercben félrekaptam a fejem, így nem talált telibe, csak súrolta a halántékom, és a fülem. Felkaptam a lehullott repülőt, kemény kartonból készült katonai repülőmakett volt, és elindultam ki a parkból, azt gondoltam, otthon a felső szomszédom is ért ezekhez, vagy ilyenekkel foglalkozik, majd odaadom neki, de két titkos ügynök mellém szegődött és még nekem kellett magyarázkodnom, hogy miért nem adtam le a parkban a repülőt.

Magyarázat:  Valamit megúsztam.

 

2005. november 14.

Börtönben voltam. nem volt kellemes.

Magyarázat:  A test börtön.

 

2005. november 16.

Távol voltam a munkahelyemtől egy régi munkahelyemen tárgyalni, de mire visszaértem, mindenféle zűr fogadott. Arra gondoltam, majd most kipihenem az utazás/tárgyalás fáradalmait a munkahelyemen, ehelyett az irodámban bent ült a tulajdonos elég mogorván, számonkérő arccal, és éreztem, hogy most el fog számoltatni és nem fogok tudni mit válaszolni. Aztán a társtulajdonos valamivel kedvesebben, mi van magával, régebben annyi tűz, lendület volt magában, szedje össze magát! Mivel ők az én főnöki irodámban ültek, valahol helyet kellett keresnem magamnak, de nem találtam megfelelő helyet, íróasztalt, más munkahelyét nem akartam elvenni, de találtam locsi-fecsiző, semmittevéssel, pletykával, ide-oda járkálással foglalkozókat, sőt több irodában kockáztak, és csak nevettek rám, amikor beléptem.

Mérges lettem, hirtelen ráncba akartam szedni a társaságot, az asztalról felkaptam a kockákat és kártyákat hogy ne játsszanak, de ők csak fintorogtak, kelletlenkedtek, megszólítottam egy hölgyet, hogy tudna-e adni egy vaskazettát, ahová a játékokat elzárom, erre ő gúnyosan nevetett, hogy ő ugyan nem, mert azonnali hatállyal felmondott, mellette az édesanyja, ő is csak kuncogott, és éreztem, hogy nincs tekintélyem, nem működik semmi, mert túl vajszívű voltam az emberekkel, nem voltam elég szigorú és követelménytámasztó korábban, és túl nagy szabadságot adtam nekik, és sokat is voltam távol. Így aztán ami intézkedési tervet a tulajdonos számon kért tőlem, nem tudtam kiadni senkinek, magam kellett összeállítanom, és megírnom, de közben a céges autó utielszámolását és üzemanyagfelhasználását is, szóval nyakig voltam a feladatban, kellemetlenségben.

Magyarázat:  Úgy érzem, nem haladok feladataimmal, és odaát nem fogok tudni elszámolni velük.  

 

2005. november 18

Szüleimmel a Dunántúlon voltunk valahol egy kisvárosban, hosszabb kiránduláson tartózkodtunk egy bérelt lakásban, épp a konyhában főzicskéltünk valamit, nem volt valami nagy hangulat. Csöngettek és betoppant Ildi. Kedvesen de szenvtelenül fogadtam. Valami semleges dologról kezdett beszélni, én közben nem is  a beszédére figyeltem, hanem elgondolkoztam, hogy már nem olyan az arca, mint régen, már hosszú időt más férfivel volt utánam, a múlt már elmúlt, visszahozni nem lehet, mégis beszéd közben, amikor épp nyitva volt a szája, valahogy belémnyilallt egy villám, és hirtelen szájoncsókoltam, és ezzel belefojtottam a szót. Hát nem tolt el magától.... Csak némán csókoltuk egymást és átöleltük egymást és szépen lassan jöttek elő az érzések, illetve az az érzés mindkettőnkben, hogy mi összetartozunk. Hívtam, hogy menjünk el együtt sétálni, míg megfő a kaja, de Ildi elhárította, sőt, mire visszajöttem a szobából, el is ment, nehogy el akarjam kísérni. Rájöttem, hogy még a másik pasival van, és bár nem jó a kapcsolatuk, bizonytalan magában, még nem hozta meg a döntését és nem akarja, hogy a másik pasival összetalálkozván kakaskodni kezdjek.

Kimentem az utcára sétálni, valahol találtam egy 5 méter hosszú rúdugró botot, és elkezdtem azzal kenguru módjára szökdécselni. lejtőn lefelé, meg egyenesen könnyű volt, a gyerekek kiabálták is, hogy milyen ügyes a bácsi, az emberek is megnéztek, de emelkedőn már elég nehéz volt, de ott is megoldottam, és felküzdöttem magam egy hegytetőre, ahol egy kiránduló-sziklamászó férfi elismeréssel nyilatkozott a teljesítményemről. Jó hangulatban voltam, és ebben a jó hangulatban fel is ébredtem.

Magyarázat:  Ildit valószínűleg így fogadnám, és jó hatással lenne rám a  felbukkanása.

 

2005. november 21.

Egy tóban egy krokodil volt. Nem akadt vállalkozó, aki kifogja, így engem beszéltek rá. Azt mondták szelíd, meg talán vak is, nem is olyan nagy, de én tudtam, hogy a krokodil az krokodil, kutyából nem lesz szalonna. Mivel nem akarta senki sem, hát nekiálltam, bementem a zavaros vízbe, kellemetlen volt, mert ugye nem lehetett lelátni, hogy honnan jön esetleg. Egyszercsak éreztem, hogy megharapta a jobb kezem, de valóban, ahogy mondták, szelíden, nem is fájt, csak éreztem, ahogy egy jó kutya is játékból óvatosan megharapja, vagy inkább megfogja a szájával az ember kezét.

Ott volt a lábamnál a krokodil, de a neheze csak ezután jött, mert rá kellett vetni magam, és úgy kiemelni a vízből. A krokodil nem olyan lángész állat, hogy felfogja, hogy csak egy másik tóba akarjuk átköltöztetni, elkezdett kapálózni, és az egyik lába körmével megkarmolt. Éreztem, hogy seb van rajta, és csak otthon néztem meg jobban, hogy a jobb tenyeremben, amikor kinyitottam, teljesen szétnyílt a hús, és egészen csontig be lehet látni. Azon gondolkodtam, hogy bár a hús az összeforr, de hogy fogom megoldani, hogy a két sebszél ne mozduljon el egymás mellől.

 Magyarázat:  A zavaros víz a zavaros, átláthatatlan érzelmek tömege, melyben sérülést lehet szenvedni.

 

2005. november 22

Egy temetési menet közelébe keveredtem Indiában. Nem volt félelmetes, inkább felemelő és magasztos volt, ahogy vitték az elhunytakat. Gondolatban még oda is szóltam hozzájuk, pontosabban korábbi gazdáikhoz, hogy Ti már odaát vagytok. Szegények lehettek, mert nem volt még kordéjuk sem, asztalokon vitték a vászonnal letakart tetemeket. Ketten vitték, egy fogta az asztalt elől, egy hátul, de volt asszony, aki egyedül küszködött, így beálltam segíteni. Egy ismerősöm, egy kisgyerek tetemét kapta fel az asztalról, egyszerűen karba vette, még beszélt is hozzá közben és simogatta.

 Magyarázat:  Aki, ami meghalt, legyen az kapcsolat, bármi, el kell temetni.

 

2005. november 22

Álmomban egy mester, vagy tanító tanított, de én mindig közbekotyogtam, előre meg akartam mondani, vagy próbáltam mondani, hogy mi következik, de persze véletlenül sem az következett. Szerencsére őt nem idegesítette a magatartásom, csak mondta szép nyugiban, ami következett.

Magyarázat:  Próbálom előrelátni, meghatározni a jövőt, de úgyis az lesz, amit Isten akar.

 

2005. november 27

Álmomban vizsgaidőszak volt. Nem féltem a vizsgáktól, a többiek csodálkozására egy nap akartam letenni az összes vizsgát, hogy hamar túl legyek rajta. Benyitottam a vizsgáztató helyiségbe, ahol a tanár megkérdezte, hogy melyik tárgyból szeretnék vizsgázni. Mondtam, hogy történelemből, mire felmutatott egy dossziét, amiben az állt, hogy megajánlott jegyet kaptam, ötöst, az évközi munkám alapján, így történelemből nem is kell vizsgáznom. Szaladtam vissza a többiekhez az engedélyezett könyvsegédletekért a matematika vizsgához. Mindez vidám hangulatban, a sikeres vizsga biztos tudatával történt.

Magyarázat:  Úgy érzem sikeresen állom az élet vizsgáját.

 

2005. december 9

A budai végállomáson beültem egy üresen álló 7-es busz vezetőfülkéjébe, hogy levezessek egy menetet. Jól is ment minden egész Astoriáig, ahol eszembe jutott, hogy bármennyire is jól vezetek, lebukhatok, hogy se jogosítványom, sem nem vagyok a BKV alkalmazottja. Sokszor vezettem már buszt, meg nagy járműveket jogosítvány nélkül, jól is vezetek, de ettől még a legkisebb zűr kapcsán is lebukhatok.   Tudtam, ha most izgulni kezdek, csak még hamarabb lebukom, ezért szépen leügyeskedtem az utasok javát, új felszállót nem engedtem a buszra, és a Blaha Lujza térnél befordultam a Rökk Szilárd utcába, majd a Gutenberg téren keresztül a Bródy Sándor utcába. A Szentkirályi utca környékén hagytam az autóbuszt, még a kormányt meg a sebességváltót is letöröltem, hogy ne maradjon ujjlenyomatom, és gondoltam, majd hívnak egy BKV-s buszvezetőt, aki elviszi. hazamentem a Szentkirályi utcába, ott a kisebbik fiam várt, és mondta, hogy wc-re kell neki menni. Felkaptam, kerestem neki egy wc-t és megpisiltettem. Hazafelé menet láttam, hogy a buszt már elvitették.

Magyarázat:  A közlekedési eszköz előrehaladásunkat (szellemi fejlődésünket) szolgálja, ilyen eszközt vezetni, másokat vinni felelősség. Lelki dolgokat pszichiáter, vallási ügyekben pap az illetékes, így még ha szeretem is, abbahagyom ezirányú tevékenységem.  Kisebbik fiamnak azonban segítek mérgeitől, salakjaitól megszabadulni.

 

2005. december 18

A katonaságnál hosszú menetelésen vettünk részt. Sítalpunk is volt, hogy tudjunk csúszni az alkalmas helyeken, és ne süllyedjünk el a mocsárban. Öreg, használt bakancsom volt, ami lötyögött a lábamon, a sítalp sem volt túl jól rögzítve, ezért elveszítettem a sítalpaimat, meg a bakancsaimat és, az egységemet is, miközben a sítalpakat és bakancsokat kerestem. Visszaindultam a laktanyánkba, hátha ott sikerül még egyet szereznem, de egy másik laktanyába keveredtem, ahol egy nagyon szép vajszínű borjúbőr csizmát utaltak ki, és egy nagyon spéci, feszes sítalpat csatoltunk rá. Épp azt kerestem, hogy tudnék megebédelni a laktanyában ebédjegy nélkül, amikor rám találtak barátaim, katonatársaim az egységemből, akik aggódtak eltűnésem miatt és keresésemre indultak. Megnyugtattam őket, hogy szereztem új csizmát, most már csak meg kéne ebédelnünk, és indulhatunk együtt vissza az egységünkhöz.

Magyarázat:  A csizma az (élet)út járásából, az úttal való közvetlen érintkezésből adódó fájdalmakat, kellemetlenségeket hivatott mérsékelni. A sítalp a gyorsabb előrehaladást szolgálja, illetve nagyobb felülete miatt véd az elsüllyedéstől. Ezek elvesztése jelentheti a születéskor magunkkal hozott energiák, energiatest, szellemi- testi képességek, adottságok elvesztését. A pótlás megtörtént, energiafeltöltés után az út folytatódik.

 

2005. december 19

Tengerésznek jelentkeztem, s mint szokásos először parti feladatokra osztottak be, de mivel elmúlt már 7-8 hónap, úgy éreztem, rég eljött az ideje, hogy azt csináljam, csinálhassam, amire eredetileg jelentkeztem. Szerettem volna hajóra kerülni, csak nem tudtam, hol mozgassam a szálakat, a kikötői fedélzetmesternél, a kikötői első tisztnél, vagy a személyzeti osztálynál. Elsőként a kikötői fedélzetmesternél tettem szóvá kívánságom.

Magyarázat:  Aki úgy érzi, komolyabb, változatosabb, érdekesebb feladatra vállalkozott (küldetése van),   türelmetlenül várja annak megkezdését.

 

2005. december 20

Egy hölggyel egymást szorosan átölelve táncoltunk.

Magyarázat:  Közel az egyesülés a magasabb énnel.

 

2005. december 29

Álmomban katona voltam egy harcoló egységben. nagyon nagy csatákban voltunk, golyózápor, bombázás, ezért páran összebeszéltünk, hogy megszökünk egy repülővel. A repülő már indulásra készen állt, pörögtek a propellerei, már lassan gördült a felszálláshoz, odaszaladtam a géphez, de kinyílt az ajtó, és azt mondták, neked már nem jutott hely. A barátom, aki mellettem állt, azt mondta, gyere, próbáljuk meg gyalog, de egyből rávágtam, egy pillanat alatt lelőnek, mint dezertőröket. Most már csak egy választásunk van, mondtam beletörődve, megkeresni az egységünket, és további parancsot kérni.

Magyarázat:  A katonaszökevénynek nincs becsülete, főleg ha el is kapják. Akinek az a sorsa, hogy katona legyen, harcolja végig a csatáját becsülettel.

 

 

Ha tanácstalan vagy álmod jelentésében, írj!

 

VISSZA TOVÁBB