ÁLMAIM ÉS JELENTÉSÜK

2013


 

2013. január  13.

Nem emlékszem részletesen mindenre, de azt álmodtam, hogy perfekt angolsággal tökéletes hanggal énekeltem egy panaszos-gúnyos dalt zimbabwei fehér telepesként, ami arról szólt, hogy valaki idejön Zimbabwebe és kiokosítja, pedig nincs is tisztában az itteni viszonyokkal. És érdekes, álmomban tökéletesen tudtam angolul, Elton John szerű hangon tökéletesen énekeltem, kicsit gunyoros, vitriolos volt a dal hangulata, és csodálkoztam, milyen jól tudok angolul és énekelni...  Csak annyi maradt meg bennem "you came to Zimbabwe,  and..."

Magyarázat: Erre járó szellemvilágbeli látogatómmal nem értek szót.

 

2013. január  15.

Ma éjszaka két álmom volt, az egyikben fehéres viszonylag kemény és ruganyos habot hánytam. Nem görcsösen, könnyedén, de rengeteget, aztán rá is pisiltem (bocs) és eldugult tőle a vécé le kellett pumpálni...

Magyarázat: Mérgeimet nagy mennyiségben könnyedén adom ki magamból.

 

A másikban volt apósom Trabantjával közlekedtem, élveztem az egyszerű, igénytelen autót, és átadtam magam a helyváltoztatás örömének. lementem a Balatonra, ott begurultam lassan egy parkolóba, és láttam, hogy volt apósom mögöttem andalog, és nem akartam, hogy ráismerjen a volt autójára, mert nem volt kedvem különösebben beszédbe elegyedni vele.

Aztán bementem egy vásárba, ahol egy nagyon gyors motorcsónakot kínáltak, amit meg tudtam volna venni,. de úgy éreztem, nem megbízható márka, inkább valami kiforratlan barkács, ezért nem vettem meg.

Magyarázat: Élvezem az egyszerű életet, megtalálom a változatosságot és az örömömet a pazarló luxus nélkül is. Gyors haladást, vagy inkább csak üres szórakozást ígérő kiforratlan, veszélyes szellemi eszközöket kerülöm.

 

2013. január  16.

Álmomban egy hatalmas, embermagasságú, megtömött hátizsák volt rajtam. Az alja kb 10-15 cm-re volt a föld felett a teteje a fejem fölé magasodott. Szerelmem mellettem állt és kezét tördelve aggodalmaskodott, igyekezett lebeszélni, hogy vigyem a hátizsákot, főleg hogy a két kezemben még egy-egy nagy szatyor is volt. Megnyugtattam, hogy szívós vagyok, akár egy öszvér, a hátizsák jó egyenletesen van megpakolva, szélesek a vállpántok és a két szatyor pántja is széles, nem vágja a kezet.

Magyarázat: Nagy terhet érzek magamon, de megbirkózom vele.

 

2013. január  17.

Álmomban a szerelmemmel voltunk egy szobában, az asztalon volt  a havi számla összesítő, ami a fizetendő tételeket szokta tartalmazni. 127.600 Ft állt rajta, szép összeg, de mínusz jellel, és ott volt a megjegyzés, hogy nem ennyit kell fizetnem, hanem ennyit fogok kapni. Kellemes meglepetés volt.

Magyarázat: Kellemes meglepetések várnak.

 

2013. január  18.

Adi álmában elindult este bulizni, megbeszélte velem, hogy szórakozni megy. Jól érezte magát a tengerparton, a barátnőivel szórakozott, de hajnali fél három körül eszébe jutott, hogy jó lenne hazajönni hozzám. Aztán megnyugtatta magát, hogy otthon minden rendben velem,  és szórakozott tovább, mígnem pirkadatkor reggel 6 körül megpillantott egy homokvárat, amiben egy csomó ember lakott, tekergőzött mászkált, csúszkált, és  amiben én is ott voltam egy rács mögé zárva betegen. Látta hogy nem tudok saját erőmből kimászni, mindig visszacsúszok a vár belseje felé, ezért nekilátott, hogy kihúzzon. A környezetben állók nem sok esélyt adtak vállalkozásának, azt mondták nem sikerül és nem érdemes, mert úgyis nagyon beteg vagyok, de végül sikerült kihúznia a várból.

A tengerből közben hatalmas hullámok közeledtek, megint sokan megijedtek, hogy mi lesz velünk, sokan meg is haltak a hullámokban, de Adi megnyugtatta a közelben levőket, hogy én szeretem a hullámokat, nem lesz semmi baj velem, jó úszó vagyok. Így is lett, a hullámoktól nem lett semmi bajom, majd a hullámok elültével összeölelkeztünk, összecsókolóztunk és belemerültünk fürdeni a tengerbe.

Magyarázat: Elválásunk és újra egymásra találásunk története.

 

2013. január  19.

Álmomban a szerelmemet védelmeztem démonok és szörnyek támadtak meg.

Magyarázat: Adit szellemileg védelmezem.

 

2013. január  21.

Álmomban a munkahelyem összes dolgozójával és a főnökkel kirándulni mentünk. A kirándulás vége előtti utolsó állomáson megálltunk, két óra szünet volt szabad programmal, amit kihasználtam, hogy visszaugorjak a munkahelyre megnézni, minden rendben van-e. Nézegettem az irodákat, tervezgettem, hogyan fogjuk átrendezni, melyik lesz az új irodám (mivel előléptetés előtt álltam), amikor váratlanul benyitott egy könyvelő kinézetű nyegle fazon és arrogáns hangon elküldött, azt mondta, takarodjak az ő irodájukból.

Rájöttem, hogy blöfföl, bár egy pillanatra elbizonytalanodtam, hogy talán mégiscsak ők kapták volna meg időközben az épületet, de ügyes érvekkel visszablöfföltem, megfenyegettem, mire visszavett az arcából és meghunyászkodott. Végül azzal zártam le a beszélgetést, hogy ha normálisan viselkedik, még esetleg szükségünk is lehet könyvelőre.

Kiléptem az épület kapuján, indultam volna haza, de rájöttem már nincs arra elég idő, és gyorsan, kutyafuttában elindultam vissza a buszhoz a csoporthoz, hogy jelentsem a főnöknek és elmeséljem a kollegáknak az eseményeket.

Magyarázat: Életem utolsó, Isten által determinált, aktív tapasztalatszerzéssel járó időszakát megelőző pihenő időszakban lekezeltem az egó hatalomátvételi kísérletét, és a magasabb én szolgálatába állítottam. Most készülök életem utolsó, termékeny időszakára.

 

2013. január  25.

Álmomban egy nagy piacon voltam. Nyüzsögtem a pultok között, beszélgettem az emberekkel. Dél felé egy ötletem támadt, hogy kéne főzni egy nagy-nagy ebédet, a kofák beleadnák, amijük van, vagy amit szánnak, én is vennék hozzávalót, és főznék egy nagy finom ebédet, amit megennénk, és még másokat is megvendégelhetnénk belőle.  Ötletem pozitív visszhangra talált, egy egyik idős kofanéni odalökött egy zsák hagymát és egy zsák fügét desszertnek, egy másik kofanéni gyalut tököt adott, valaki vállalkozott a tejföl megvételére, amit eredetileg én akartam, és már csak a kolbász és a zsír hiányzott a lakomához, amikor felébredtem.

Magyarázat: Szeretem a közös dolgokat, eseményeket a közösséget.

 

2013. január  28.

Álmomban eljött leszerelésem napja. Kettős érzelem volt bennem, egyrészt örültem, hogy végre eljött a nagy nap, a régóta várt, áhított nap, másrészt mint öregkatonának előjogaim voltak, relatív kényelmes életet éltem, és a megszokás is nagy úr.

Felvettem a civil ruhám, visszamentem a körletbe viccelődni a katonatársakkal, aztán kimentem a laktanya előtt parkoló autómhoz, fekete Mercedes, alsó középosztálybeli fiatal évjáratú modell, ami persze nem a sajátom volt, hanem a civil munkahelyem céges autója. Elindultam vele a városba, de menet közben problémák adódtak, bár kényelmes volt, de nem stimmelt a gyorsulása, nem volt benne elég erő, fürgeség, és ami még zűrösebb, a fékje sem fogott tökéletesen.

Félre is álltam, kiszálltam belőle, alánéztem, és láttam, hogy tropák a gumik, de aztán kiderült, egy ócska teherautó alá pillantottam be. Eltűnt az autóm. Rájöttem, rossz helyen parkoltam, észrevettem, hogy hivatalos helyen, a katonai ügyészség előtt vagyok, és biztos lefoglalták az autót. Gondoltam nem baj, megszerzem én azt az autót, fizetek egy kis büntetést, és egy kalap alatt megérdeklődöm, hogy rendben volt-e a leszerelésem, mert csak úgy kisétáltam a laktanyából, nem adtam le a fegyveremet, a szolgálati ruhám sem, csak ott hagytam a szekrényemben, nem kaptam semmiféle papírt, obsitos levelet, katonakönyvet.

Először egy katonai ügyésznőhöz kerültem, akin láttam, hogy komplexusos és kekeckedni fog. Bele is kezdett nagy keményen, szigorúan a kihallgatásba, de kihívták az udvarra valami probléma miatt, és ott egy kutya megharapta, így kihallgatásom félbeszakadt. Kérdezősködtem, ki folytatná ügyem, és egy szimpatikus alezredesnek elmondtam, hogy túlszolgáltam, többszörösen leszolgáltam a katonaidőt, beteg is vagyok, nem is lett volna szabad behívni, és hogy annyira kába voltam leszereléskor, hogy csak kisétáltam a laktanyából, nem adtam le rendben a szolgálati helyen a felszereléseimet, ahogy ez a seregben hivatalosan előírás.

Az alezredes érdekes figura volt, mert rendfokozat nélküli katonai egyenruhában volt, de jóindulatúan kezelte az ügyemet. Kérdeztem, hogy a Mercedest visszakaphatnám, mire azt mondta, ő már szerzett helyette nekem egy nagyobb modellt, felső osztálybelit. Megijedtem, és vázoltam neki, hogy nagy bajba kerülhetek, mert ez céges autó, és ha az osztrák tulajdonos meglátogat, bajom lehet belőle, hogy a céges autót elcsereberélem. Azt sejtettem, hogy valakinek megtetszett az én fiatal évjáratú Mercedesem, és ki akarta próbálni, használni akarta egy darabig, és a nagyobb, de régebbi évjáratú az, amit cserébe rám akar sózni. Ráadásul az illető még azt sem tudja, hogy gondok vannak a fékjeimmel, amit sürgősen meg kell javíttatni, ezért is kéne kerülni ezt az átmeneti csereügyletet. Ekkor felébredtem.

Magyarázat: A test megszorításaitól (betegség) menekülnék is, szabadulnék is, el is jött az ideje, de még nem tudom teljesen felfogni a lehetőséget és elengedni a megszokottat, mert az ember olyan fura, hogy még a börtönhöz, a fájdalmakhoz, a megszorításhoz is hozzászokik, és bizonyos mértékig ragaszkodik.

 

 2013. január  29.

Álmomban vizsgáztattam valakit (volt kolleganőm utolsó munkahelyemről) főiskolán vagy egyetemen, de egyben én is vizsgáztam egy magasabb grémium előtt vizsgáztatásból. Előtte komolyan készültem, átolvastam a tananyagot és drukkoltam a vizsgázónak, mert nem volt könnyű feladata, egy olasz szöveg ihletésére szétmorzsolt rizsgombóckákat raktam egymás mellé a tányérra  és abból kellett olasz nyelvű jelentést kisillabizálnia.

Magyarázat: Mindenkinek van vizsgáztatója is.

 

2013. február  1.

Álmomban a cégtulajdonos-főnök megbízást adott, hogy szerezzek megrendelőket az étterem katalógusunkban való szereplésre. Járjak éttermekbe, ellenőrizzem a szolgáltatások színvonalát, és gyűjtsek megrendelést az éttermektől. Mondtam a főnöknek, hogy ez nehéz lesz, de ő azt mondta, menni fog.

Magyarázat: Készüljön egy összefoglaló a szellemi táplálékot nyújtó helyekről, szellemi irányzatokról, vallásokról.

 

2013. február  6.

Álmomban a budapesti belvárosban lófráltam. Új öltönyt akartam venni. Benéztem a Luxus áruházba, kinéztem magamnak egy szép gyapjú öltönyt, de megnéztem a Divatcsarnok választékát is. magammal hívtam egy barátomat, hogy nézze meg, hogy áll rajtam az új ruha, segítsen véleményével. A Divatcsarnokban egy azonos anyagból készült vékonycsíkos átmeneti kabátból, öltönyből álló együttest ajánlottak 72.600 Ft-ért, de sem az anyaga, sem a stílusa nem tetszett, egyénieskedő-ficsúros volt a megjelenése és gyenge minőségű, könnyen koszolódó az anyaga, s bár lett volna rá pénzem, az árát is sokallottam ezért a minőségért, így visszaindultam a Luxus áruházba, mert ott egy szolid, de elegáns tiszta gyapjú öltönyt találtam 37.400 Ft-ért, ami tartós minőségűnek ígérkezett.

Útközben a barátom beugrott a Kígyó utcában egy szervizbe, hogy a tabletjét beállítsák, behangolják. Csodálkoztam, hogy állandó ingyenes szerviz van, és ilyen gyorsan, egy mozdulattal beállítják a készülékét. Tablet szerű készüléke volt, televízió és rádió adást lehetett vele fogni, önmaga szórakoztatására jó volt, de az én hiper-szuper okostelefonommal kétoldalú kommunikáció volt lehetséges, igaz kisebb volt a mérete és a képernyője, de lehetett vele telefonálni, smsezni, filmet felvenni, továbbküldeni, internetezni, rádió is volt rajta, és hatalmas memória.

Magyarázat: Testem megújul, jó kommunikációs lehetőségekkel, képességekkel rendelkezem.

 

2013. február  7.

Álmomban valaki elmagyarázott egy trükköt. A szupermarketben lila zacskóban árulnak édességet zacskós áron, be kell vinni egy nagyobb lila zacskót, és abban többet ki lehet vinni és csak a zacskós árat fizeti az ember. Kaptam egy használt lila zacskót az illetőtől, bementem a boltba, de izgultam, hogy észre fogják venni, feltünő lesz, hogy a zacskóval megyek be, zavartan gyűrögettem, és már a bejáratnál olyan érzésem volt, mintha a biztonsági őr azt mondaná a kis rádiójába, hogy "lopási kísérlet, lopási kísérlet", ezért aztán a kapott zacskót szépen összegyűrtem, és eldobtam.

Magyarázat: Mindennek meg kell fizetni az árát.

 

 

2013. február  8.

Álmomban egy állásajánlatot kaptam. Egy nagy külkereskedelmi céghez mellett mennem egy nagy irodaházba egy főosztályvezetővel tárgyalni. Elindultam, miközben magamban latolgattam a lehetőségeket, körülményeket, de az irodaház ajtajában eszembe jutott, hogy aktatáska és határidőnapló nélkül vagyok, ami egy tárgyaláshoz nem illik, ezért azokért visszaszaladtam. A főosztályvezető titkárnője epres túrótortával fogadott, ebből azt következtettem, hogy igencsak meg akarnak nyerni az állásra, ugyanakkor attól tartottam, hogy ez a leendő munka csak irodai telefonálgatással, intézkedéssel jár, nincs benne utazás, nem túl változatos, és nem emberközeli.

Magyarázat: Új lehetőségek nyílnak meg előttem, de még nem látok tisztán.

 

2013. február  11.

Álmomban a nagyobbik fiammal együtt utaztunk a villamoson. Egy csomó magunk által sütött cipót vittünk élelmiszerboltokba, hogy ott eladják. Útközben támadt egy gondolatom, úgyis tudok villamost vezetni, megkérem a villamosvezető kollegát, hogy adja át a vezetőfülkét és megtanítom a fiam villamost vezetni. Ő meglepően jól reagált és konstruktívan állt a dolgokhoz, rögtön eltervezte a terítőjárat menetrendjét és elkezdte a villamosvezetés gyakorlását.

Magyarázat: A tudást tovább kell adni.

 

 

2013. február  13.

Álmomban hajléktalan voltam, és egy körúti hajléktalanszállón laktam. Udvaroltam egy szintén ott lakó csinos, fiatal, szőke, kékszemű hölgynek, legyeskedtem körülötte, és gondoltam, leugrok egy bisztróba, hogy hozzak neki valami finomságot kedvességből. Elég késő este volt, sötét volt már, némi maradék volt csak a hűtőpultban, ki is néztem egy almás süteményt neki, de addig nézgelődtem, hogy végül már csak beszáradt, nem túl gusztusos maradékok voltak, amivel nem akartam lejáratni magam.

Magyarázat: Elégedetlen vagyok azzal, amit párkapcsolatomban nyújtani tudok.

 

 

2013. február  18.

Álmomban (A Samsara c. film megnézése után) Tibetben voltunk ketten a kisebbik fiammal. Egy havas város főterén vigyáztam a cuccaira, míg ő mászott. Egy hatalmas halom videókazettája volt, tán 3-4 m hosszú 2 m magas és 1 m széles. Rengeteg kazetta mind új, mind már felvett. Odajött valaki és meg akart venni egy üreset 270 Ft-ért mire azt mondtam szó sem lehet róla, egyrészt 450 Ft-ba kerül az üres, másrészt a fiamnak is szükséged van rá.

Magyarázat: Határozottan képviselem fiam érdekeit

 

2013. február  19.

Álmomban este a párommal megszállni készültünk egy menő szálloda földszinti halljában. Találtam egy jó helyet, leterítettem a kabátjainkat és ledőltem, ezalatt ő elment sétálni, nézgelődni, majd arra lettem figyelmes, hogy szüleim hangját hallom: Merre lehet Tibó? Nem akartam felfedni, hogy ott vagyok, örültem, hogy a földön fekve nem vettek észre.  Amikor elmentek a hallból, elugrottam vécére, de mire visszaértem, már a hallból a kijárat közelébe a wc mellé került a helyünk, ráadásul csak zakók voltak a földön, és gondolkodtam, azon hogy fog a párom is elférni, amikor nekem is épp csak elég. 

Magyarázat: Nehézségek a pihenésben.

 

2013. február  19.

Álmomban egy nagy kamion vezetőfülkéjében voltam a párommal. Mivel tudok kamiont vezetni annak ellenére, hogy jogosítványom nincs, próbálgatni kezdtem a sebváltót, elképzeltem, hogy vezetek. Megkerestem a kormányt és a pedálokat is, de ez speciális, barkácsolt kamion volt terjedelmes vezetőfülkével, elől volt a kormány, de elég vacak, afféle botkormány, nem lehetett vele finoman kormányozni, volt alatta két pedál, de ezek csak afféle vakpedálok voltak nem működtettek semmit, és jóval hátrébb volt a sebességváltó és a pedálok, így a kamiont csak két ember tudta vezetni. A párom hátrébb sétálgatott a vezetőfülkében, így kilátástalannak tűnt a kamion beindítása, amikor valami hátulról megtolta a kamiont és az csikorogva elkezdett menni. Igyekeztem irányítani, de enyhén szólva döcögős volt a menet.

Felértünk egy hídra, tudtam, hogy jól vezetek, sokat vezettem már kamiont, buszt, teherautót, de a döcögős haladás miatt feltűnő lehet a kamion, és megállíthatnak a rendőrök, és bajba kerülhetek emiatt. Ráadásul a híd közepén épp autóvezetői vizsga volt, a párom javasolta, hogy vizsgázzak le, és lesz jogosítványom, de más jól vezetni tudni, és más vizsgakövetelményeknek megfelelni, így aztán leszálltam a kamionról és gyalog folytattam az utat.

Magyarázat: Nagyívű terveinket egyelőre nem tudjuk megvalósítani.

 

2013. február  20.

Álmomban egy börtönben, vagy valamilyen intézetben tartottak fogva és két társammal szökést terveztünk (Este a Remény rabjait néztem) Éjjel felkeltünk, míg a felügyelők aludtak, és elkezdtünk készülődni. Egyikünk elkezdett egy fúróval egy fatáblába egy térképet belevésni az országhatárral és a környező országokkal,  de iszonyúan csikorgott a kemény fán a fúró, féltem, hogy felébrednek a felügyelők, és lebukunk, ezért rászóltam, hagyja az egészet, menjünk már, de ő befejezte.

Elindultunk hárman, de egy 5-6 éves forma fiú is hozzánk csatlakozott. Egy felügyelő felébredt, de nem akadékoskodott. Párszáz méterre jutottunk az utcán, amikor utolért valaki, aki nem szökött velünk, és a gyereket visszavitte, mert ő még kicsi volt a szökéssel járó izgalmakhoz, megpróbáltatáshoz. Én is belegondoltam, hogy pizsamában az éj közepén nekiállok szökni, disszidálni, és külföldön először lágerbe raknak, beteg is vagyok, milyen lesz az egész disszidálás, kicsit elbizonytalanodtam, de azért folytattam a szökést.

Magyarázat: A megszokottat, még ha börtön is, nehéz elhagyni.

 

2013. február  20.

Álmomban a nagyobbik fiammal együtt mentünk egy nagy piacra körülnézni, vásárolni. 

Magyarázat: Szellemi táplálékbeszerzésünk közös.

 

2013. február  22.

Álmomban külföldi kiküldetésre készültem. Olaszországba mentem, ezért kellemes izgalom fogott el, mert bár munka, de mégis vártam kellemes élményeket is. összepakoltam a kofferemet, beletettem szépen rendben a ruháimat, a tisztálkodó szereimet, a pendrive-ot az adatokkal, igazolványaimat, pénzemet és kimentem a pályaudvarra.  Feltettem a csomagom a vonatra és még lent beszélgettem, amikor a vonat elindult és kezdtek becsukódni az ajtók.

Elvileg megtehettem volna, de nem mertem kockáztatni, hogy menet közben felugorjak, mert nem is tudtam annyira futni, az ajtók is záródtak, nagy volt a baleset veszélye. Ott álltam üres zsebbel pénz, jegy, igazolványok, csomag nélkül és azon gondolkodtam, mit tegyek. Egy velem szimpatizáló kalauz azt mondta, ne izguljak, szerez ő nekem jegyet egy Olaszországból érkező vonatról, és valóban felszállt egy csomó részeges dorbézoló olasz munkást hozó vonatra és ellenőrzés címén az egyik jegyét elvette és nekem adta.

Kaptam segítséget, magam is összeszedtem magam, és olyan gyorsan kezdtem futni, hogy álmomban is elcsodálkoztam rajta, és secperc alatt odaértem Kelenföldre a  vasútállomásra.  Valami hiba volt mégis, mert bár hamarabb odaértem, mint a vonat, de a vonatot nem találtam meg a nagy kalamajkában, így aztán feladtam a reményt, hogy ma kijussak Olaszországba, és elindultam gyalog vissza a munkahelyemre.

A munkahelyemen nagy rendetlenséget találtam, mindenféle cuccokat, kabátokat pakoltak távollétemben az íróasztalomra amin felbosszantottam magam, és szóvá tettem. Akkor vettem észre, hogy az igazgató (álmomban Orbán Viktor) is a szobában van, aki annyit szólt halkan, röviden, hogy hétfőn, (három nap múlva) nem kell bejönnöm. Megdöbbentem és kérdeztem, hogy csak aznap, vagy végleg? Azt mondta végleg. Furán éreztem magam, tudtam, hogy hiányozni fog a munkahely, a munka, de nem keseredtem el, mert tudtam, hogy jól tudok az élet változásaihoz alkalmazkodni.

Magyarázat: Szolgálatom-munkám véget ér.

 

2013. március  19.

Álmomban egy nagy tenger partján aludtam egy jó mélyet, majd felébredtem (álmomban még) és elindultam fel a szálloda felé a páromhoz. Útközben megtaláltam kisebbik fiamat (8-10 éves forma lehetett), aludt ő is, de kezdett esni az eső, felnyaláboltam, magamhoz öleltem és cipeltem a szálloda felé.  Aztán a szállodában a lenti folyosón leültettem egy görgős székre és azzal toltam, majd azt mondta, már nem kell tolni, tud járni is, közben szépen felébredt, és akkor mentünk tovább egymás mellett...

Magyarázat: Szellemi kapcsolatunk szoros.

 

2013. március  26.

Álmomban egy nagy raktárban dolgoztam, élelmiszerek, alapanyagok, és készételek is voltak benne. Ügyeltem a raktárkészlet állapotára, volt például olyan készétel, ami három részből állt, két részét kidobtam, mert fogyasztásra alkalmatlan volt, egy részét azonban felfrissítettem, és az a rész így fogyasztásra alkalmas lett.

Magyarázat: Szellemi önkarbantartásom működik.

 

2013. március  28.

Álmomban egy volt kollegámtól kaptam ajándékba egy jó minőségű, de használt laptopot. Tudtam, mik a gyengéi, poros és ragacsos a billentyűzet, belül ki kell porszívózni, a szoftvert frissíteni, a felesleges fájlokat törölni és príma jó gép lesz. Beadtam egy szervizbe, ahol kedves mosollyal adták vissza, amikor kész volt, és egy fillért sem kértek érte.

Magyarázat: Szellemi önkarbantartásomhoz külső segítséget is kapok.

 

2013. március  30.

Álmomban egy programon, (színházi?) előadáson vettem részt a budapesti belvárosban valahol a József Nádor tér környékén. A végén, haza készülődve lementem a hallba és a fal melletti polcokon elkezdtem keresni a sötétkék ballonkabátom és a bőr autóstáskám, de nem találtam, csak egy hasonlót, ami régi elnyűtt darab volt, nem az enyém. Ez nem lehet igaz, mondtam bosszúsan, mire a mellettem álló hölgy is elismételte ezt a mondatot, mert velem egy cipőben járt. Ekkor döbbentem rá, hogy semmi baj, hisz én gondosan betettem a ruhatárba a cuccaimat, a zsebemben megvolt a jegy, és máris kaptam kézhez mindent. A ruhatáros néni kedvesen mosolyogva, de sokatmondóan mutatott fel egy tízfillérest, célozva arra, hogy egy kis borravalót szokás nekik adni. Átnéztem a pénztárcám, találtam benne többféle pénzérmét, egyforintost, és pár értékes ritkaságot is, bár azok nem voltak forgalomban, inkább eszmei, gyűjtői értékük volt. Először odaadtam az egyforintost, utána pedig a többi érmét is, szimpatikus volt a ruhatáros néni

Magyarázat: Földi életemhez kapott kellékeimet keresem életem vége felé sikerrel. Hálás vagyok segítőimnek

 

2013. április  9.

Álmomban először Ausztriában voltam, tele önbizalommal, erővel, lendülettel, és igyekeztem Magyarországra. Átmentem egy nagy pályaudvaron és a köré települt étterem és üzletsorokon, felmarkoltam egy nagy adag finom ételt, gondoltam, ennek valaki mennyire fog örülni Magyarországon.

Utána egyszercsak Magyarországon voltam a Keleti pályaudvar mellett öltönyben, diplomatatáskával, és erőlködtem, gondolkodtam, de nem tudtam, hogy honnan kerültem most ide. Nem jutott eszembe, hogy még a Maresi cégnél dolgozom-e, Bécsből jöttem autóval, de akkor hol az autóm, vagy vonattal és az autómat Bécsben felejtettem? Vagy Szlovéniában, vagy Szlovákiában voltam nemrég kiküldetésben és budapesti lakásom előtt parkol az autóm? Vagy itt kéne lenni az autómnak a pályaudvar környékén? De miért nem emlékszem? Kezdtem kicsit elkeseredni.

Elindultam gyalog a Keleti pályaudvaron, majd valami vidéki pályaudvaron és megszólítottam egy idősebb, papi öltözetre emlékeztető fekete ruhás hölgyet, hogy tudna-e segíteni, akkor rögtön hevesen tiltakozott, mert azt hitte pénzt akarok kérni, de megmutattam, hogy van pénzem bőven, útlevelem is van, csak épp elfeljettem, honnan jövök, honnan kerültem ide.
Az egyik vidéki pályaudvaron begyújtott motorral állt egy autóbusz, arra felszálltam, és elvitt lassacskán Ausztriába, de nem Bécsbe, csak épp a határon túlra valami kisebb faluba. Fizetnem nem kellett érte, valamiért ingyen vittek.

Leszálltam a buszról, és azon gondolkoztam, hogy fogok innen gyalog, vagy valamilyen helyi közlekedéssel Bécsbe jutni, mert az otthagyott autómért mentem volna. Ebben a káoszban, zűrzavarban üdítő jelenség volt Adi, amikor megpillantottam Andrissal sétálni valami csatorna, vagy folyó partján.
Nagyon örültem nekik, Adi azt mondta, menjünk sétálni, és ez a séta csak mi kettőnkről szól. Elindultunk sétálni, közben láttam a német feliratokból, hajónevekből, , hogy a Duna partján vagyunk....és felébredtem...

Magyarázat: Földi életemre nagy lelkesedéssel készültem, de itt lassan döbbentem rá eredetemre és nehezen találtam rá a szellemi fejlődést elősegítő. eszközökre.

 

2013. április  15.

Álmomban egy teremben voltam, ahol különféle automaták voltak, amelyek pénz bedobása fejében valamilyen műveletet elvégeztek, valamit szolgáltattak. Nagyon jól ismertem az automatákat kívülről-belülről, ezért ha valaki bejött és kérdése volt, elmagyaráztam, melyik automatától mit várhat. pl. egy német túrista belépett és pénzt kezdett dobálni egy automatába, mire elmondtam neki, hogy az magyar népdalok kottáit nyomtatja ki, biztos, hogy arra van szüksége?

Magyarázat: Tisztában vagyok a szellemi automatizmusokkal, törvényekkel és ezt mások számára is hasznosítom.

 

2013. április  27.

Álmomban egy párt láttam, amelyiknek férfi tagja kárvallottan fogott egy zsinórt a kezében. Egyből tudtam, hogy valami aránytalanul nagy terhet húzott vele és a zsinór elszakadt. Odamentem az ajtóhoz és láttam, hogy egy nagy ládát húzott, ami megakadt a küszöbben. Két próbálkozás után harmadukra át tudtam emelni a küszöbön, majd egy erősebb kötéllel elkezdtem húzni a ládát. Hatalmas láda volt, vagy másfél méter széles és 4-5 méter hosszú, lehetett vagy 500 kg a súlya, emberfeletti erővel kellett húznom, szinte vízszintesen előredőltem, fújtattam, ziháltam, köpködtem, végül áthúztam a küszöbön és még vagy jó 15-20 métert. Végül megálltam és a munka végeztével köptem még egyet.
Aki velem volt, nem hogy nem adott elismerést, hogy ilyen nagy terhet elhúztam, ami nem is az enyém, hanem bírált, hogy köpködni illetlenség. Akinek a terhét húztam meg sem köszönte, sőt a páros női tagja megvetően mért végig, valószínűleg ő is azért mert köpködtem.

Magyarázat: Nem mindig szerencsés segíteni.

 

2013. július 25.

Ma hajnalban a nagyobbik fiammal álmodtam... Egy nagy uszodában úszkáltunk ketten sok ember között. Jobban éreztem magam fürdőnadrág nélkül, ezért a vízben levettem a fürdőnadrágom, és kicsaptam a medence szélére. Ő is ott úszkálgatott külön, de tudtunk egymásról persze. Eszembe jutott, hogy tanítanám fejest ugrani a vízbe, majdnem kipattantam a medencéből, amikor eszembe jutott, hogy nincs rajtam fürdőnadrág és ebből botrány lesz. Nem találtam a fürdőnadrágom, így aztán a medence egy néptelen részén gyorsan kiugrottam, és egy törülközővel körbetekertem a derekam, de olyan kicsi volt a törülköző, hogy a fenekem egy része így is takaratlan maradt. Így araszolgattam és persze tartottam tőle, hogy az úszómester így meglát, és bajom lesz belőle. Végül valahogy az űrbotommal megtaláltam a fürdőnadrágot és fel tudtam húzni.
Fürdés végén elindultam egyedül haza, Ő maradt a medencében és egy nagyon veszélyes kétszer négypályás autópályán bicegtem keresztül, ahol csak úgy száguldottak a nagy kamionok, de szerencsésen átértem a túloldalra...

Magyarázat: Fia(im)mal szoros a kapcsolatom, de a külvilág előtt nem mutatkozhatok teljes önvalómban, mert megbotránkoztatást keltenék. Életutam nem egyszerű, de szerencsével járom.

 

2013. szeptember 10.

Álmomban egy hatalmas színházban voltam. Nem volt szokásos, nem volt elegáns, inkább szedett-vedett úgy a közönség, mint az ülőhelyek vonatkozásában. Ferdén emelkedő széksorok voltak, az előadás kezdetén felkutyagoltam a kakasülőre, azaz a legmagasabb és a színpadtól legtávolibb sorra. Végignéztem az előadást, bár nem sok maradt meg belőle, majd a végén, amikor felkapcsolták a villanyt, páran szidalmazni, bírálni kezdtek, akiknek nem voltam szimpatikus. Nem izgattam fel magam túlzottan, de egyszersmind alkalmat teremtett rá, hogy lefelé kászálódjak a kakasülőről, és elinduljak lefelé a lépcső és széksorokon, illetve kifelé a színházból. Közben időnként lekapcsolták a villanyt és a sötétben kitapogatva felfedeztem, hogy vannak a földön (padlón) otthagyott kincsek, például főtt gesztenye. Gondoltam gyűjteni kellene, vinni magunkkal, szóltam másoknak is, hogy van, de nem figyelt rám senki, bekaptam egyet-kettőt közülük, és mentem tovább lefelé a tömeggel. Kiértünk a színházból, tömött buszok voltak, én pedig egy nagy vonatszerelvényhez mentem. Be akartam szállni, de megláttam, hogy számozott ülések vannak, tehát helyjegyköteles a vonat, ezért elindultam a pénztárhoz, hogy jegyet vásároljak. Közben hallottam, hogy valaki kiabál, már nincs több hely, de tudtam, hogy helyjegy lesz, aki azt kifizeti, annak lesz még hely. Ahogy a pénztárhoz közelebb kerültem, nézegettem, hányan vannak még előttem. Nem volt vészes a sor, én tudok is türelmesen várni, mindössze annyi, hogy előttem egy ürge a szamaras kordéjával állt a sorban és gondoltam, egy ember, de milyen sok helyet foglal el.

Magyarázat: A földi élet ügyes-bajos dolgokkal jár.

 

 

2013. szeptember 28.

Álmomban egy szép világos szobában ültem egy széken. Erős nyomást éreztem a koronacsakrámon, majd ájulás előttihez hasonló állapot lépett fel, éreztem, hogy tűnök el a testemből, de nem tűntem el, csak a fejem félrebicsaklott, a nyelvem kicsit kilógott és nem, vagy alig tudtam emiatt beszélni. Andris osztálytársaival, az egész osztállyal futott be, alig vártam, hogy odaérjen, és üzenni tudjak vele Adinak, hogy nincs semmi baj, ne izguljon, nem kell mentőt hívni, ez csak egy szellemi jelenség. Adi nem került elő, ellenben a nagyobbik fiam bejött, harcsabajsza volt, és szakálla és vizsgálódva nézegetett, hogy vajon mi lehet velem....

Magyarázat: Még várnak rám meglepetések.

 

 

2013. október 7.

Álmomban kétszer is főztem, mindkét alkalommal elsőre nem látható helyről vettem elő halat, és dobtam a lábosba, egyszer szardíniát, konzervhalat a fiókból, egyszer élő fickándozó halakat egy másik lábosból és jókedvűen hozzá tettem, a hal mindig jó az ételbe.

Magyarázat: Szellemi termékeimben és táplálékomban úgy az élő, mint a más forrásból merített alázat, szolgálat, Halak princípium is szerepet kap.

 

 

2013. október 11.

Álmomban egy uszoda tusolójában voltam, vagy legalábbis az uszodában egy kádban tisztálkodtam, amikor a vízből kiszállva észleltem, hogy piócák vannak a lábamon. Undorral lepöcköltem a nagyobbakat a lábszáramról, de ahogy a habos lábammal a papucsba bújtam, erős csípéseket éreztem a lábujjaim között, ezért kihúztam a lábam és láttam, hogy ott a hab között apró kis piócák nyüzsögnek. Forróra állítottam a tusolót és azzal igyekeztem eltávolítani a lábamról a piócákat, majd a vízben is forró vízzel "kezeltem" őket, hogy ily módon ártalmatlanítsam tőlük a fürdőt.

Magyarázat: Szellemi tisztulásom közben vigyáznom kell energiáimra.

 

 

2013. október 14.

Álmomban egy városi buszon utaztam, amikor egy egyenruhás tűzoltó elkezdett szemtelenkedni velem, és bántalmazott. Felhívtam a rendőrség központi ügyeletét és előadtam az esetet, de azt a választ adták, megnézik, milyen a járőrök leterheltsége, van-e azon a környéken szabad járőr és aszerint intézkednek, tehát bizonytalanságban maradtam. Később észrevettem a buszon két egyenruhás rendőrjárőr, de úgy gondoltam, lehet, hogy nem illetékesek és lehet, hogy nem is hozna megoldást, ha őket magam akarnám bevonni, nem a központon keresztül..

Magyarázat: Konfliktusaim rendezésében égi segítségre számítok.

 

 

2013. október 14.

Álmomban egy magas, sokemeletes városi ház ablakán néztem ki, és meglepve tapasztaltam, hogy az egyik szomszédos ház ablakán emberek hajolnak ki, szemmel láthatólag kémlelik, hogy mi történik, és bizony bevált az előérzetük, mert a ház oldala kidőlt és maga alá temette az embereket. Rövidesen megismétlődött ugyanez több közelben álló ház esetében is. Ekkor felöltött bennem, hogy valószínűleg az a ház is össze fog dőlni, amiben én tartózkodom, és gyorsan menekülőre kéne fogni, ezért elindultam a sötét lépcsőházban lefelé.
Egy idő múlva csak sötétséget láttam magam alatt és nem volt tovább lefelé vezető lépcső és hirtelen észrevettem, hogy már a lábam alatt sincs, csak lebegek, így aztán rájöttem, hogy én már nem is élek, hanem meghaltam, mint a többiek és az ablakon is csak a szellemem nézett ki.

Magyarázat: A személyiség halála a szellem újjászületése.

 

 

2013. október 16.

Álmomban szolgálati külföldi útra mentem. Az utazás előestéjén a munkahelyen összegyűltünk kollegák, megkaptuk a dokumentumokat és a repülőjegyeket. Másnap az utazás izgalmával mentem ki a repülőtérre, becsekkoltam és az útlevélvizsgálat után a hosszú folyosók labirintusában bolyongtam. Váratlanul ott termett egy vámos, akitől az ember szigort és ellenőrzést vár, de ez a fiatal vámos egy egyszerű barna kartondobozt adott át, ami tele volt értékekkel. Verdefényes érmesorozatok a húszfillérestől a kétszáz forintosig, és alatta gyönyörű, csillogó aranygolyók, aranyrögök.
Meglepődtem ezen és mentem tovább, de meglepődésem következtében ott is felejtettem, ezért vissza kellett mennem érte. Nézegettem a csomagot és mivel túl soknak gondoltam, az érméket szétosztogattam a labirintusban bolyongók között.
Megint elindultam, de amikor egy újabb vámossal (vagy határőrrel) találkoztam, eszembe jutott, hogy talán nincs is meg a repülőjegyem. (az ember ilyenkor annyi mindenre kell figyeljen, hogy sokszor izgalmában elfeledkezik valamiről, vagy azt hiszi elfeledkezett). Átnéztem a karomban tartott dossziét és szerencsére megvolt a repülőjegyem is, így már semmi nem gátolt meg abban, hogy a beszállókapuhoz menjek.

Magyarázat: Leszületésemkor nem minden értékemet hoztam magammal.

 

 

2013. október 17.

Álmomban szüleimmel beültem egy étterembe. Édesapám szinte azonnal felpattant és türelmetlenül a konyha felé sietett nagy hangon reklamálni, hogy hol a személyzet, hol a pincér hogy felvegye a rendelést, én pedig felálltam és azt mondtam, na jó, én megyek..

Magyarázat: Nem vagyok elég türelmes a türelmetlenséggel.

 

 

2013. október 22.

Álmomban kislányom született. Nagyon örültem, és eszembe jutott, hoppá, még nem is küldtem körbe értesítést, nekiálltam sms-eket írni az összes hozzám közelállónak az örömhírrel és a szokásos adatokkal.

Magyarázat: Prófétikus álom.

 

 

2013. október 31.

Álmomban Adival mentem kéz a kézben, vidáman hancúrozott, mint 14 éve, és azt mondta, találtam egy csodás telket nyaraló, vagy ház építésére, és megmutatja nekem. Izgatott volt, vidám és bohó, így előreszaladt, mígén csak lassan tudtam követni. Megérkeztem a területhez, amiről szó volt és megálltam a magas kerítés mellett. Épp, hogy kimondtam magamban, milyen csodálatos ősfás, vadregényes telek, amikor észrevettem, hogy alul a kerítés fel van húzva, hogy hason fekve be tudjon bújni az ember. Megállapítottam, hogy nem tudok bemenni a telekre, mert túl alacsony az a felhajtás, nem tudok odáig lehajolni. Kicsit odébb léptem, gondolkoztam, hogy mi lehet vele, hová tűnhetett, amikor azon a felhajtott kerítésrészen egy csomó krokodil szaladt ki hirtelen. Elég félelmetesek voltak, volt amelyik krokodil derékig bekapta a másikat, volt amelyik fogát csattogtatva közeledett felém.
Szerencsére laza köves talaj volt az odavezető úton, lehajoltam és kifeszegettem egy két nagyobb követ, és azzal dobáltam a krokodilokat, hogy távol tartsam őket.

Magyarázat: Szerelmemet védelmezem, óvom.

 

 

2013. november 3.

Álmomban nagy vásári forgatagban voltam. Árusok, koldusok, szemfényvesztők, csalók, mutatványosok és persze a tömeg... Egy nagy, tagbaszakadt, magas néger nagyon kedvelt, a barátjának tekintett. Abból élt, hogy pénzért verekedett. A vásáron mellém ült beszélgetni, én pedig megkérdeztem, hogy mi történt vele előző nap. Mondta, hogy minden rendben, előző nap pillanatok alatt "elkelt", hat helyre is hívták bunyózni és megnyugtatott, akkorákat azért nem ütnek, mint amilyennek látszik. Nevetve hozzátettem, hogy én még akkorákat sem szeretnék kapni s közben arra gondoltam, hányan tartanak tőle, míg engem a barátjának tekint és kedvel.
Mutattak egy másik négert is, akit úgy vezettek fel, hogy különleges, hosszú orra van. A néger keserves képet vágott, mintha szenvedne, de egy kicsit feltámadt a szél, és az orrára ragasztott műorrba belekapaszkodott, és a műorr kezdett leválni. Látszott, hogy csak egy falevél, amit fekete cipőpasztával bekentek és valami csirizfélével az orrára ragasztottak.

Magyarázat: Megismerem a világban az igaz és a hamis barátokat.

 

 

2013. november 5.

Álmomban mutattam valakinek a régi és mostani munkahelyem közötti különbséget, régen egy poros kovács, vagy lakatosműhelyben dolgoztam, most pedig elegáns, tiszta, rendezett irodában nagy teljesítményű számítógéppel az asztalomon..

Magyarázat: A jót könnyű megszokni, de azért értékeli az ember a különbséget.

 

 

2013. november 5.

Csodálatos új autót kaptam, élvezettel vittem el valakit kipróbálni, mutattam az elegáns belső berendezését, a sebességváltó úgy működött, mint a vaj, erős és csendes volt a motorja, kívül penge formája volt, igazi áramvonalas, és lelkendeztem, hogy nem is tudtam, hogy az Opelek ilyen jó kocsik (azt hiszem Insignia lehetett, nagyobb kocsi volt) Egy apró gubanc volt csak, amikor egyesből kettesbe kapcsoltam, véletlenül hátramenet lett, de hamar korrigáltam, és kiismertem a váltót. Szűk, meredek utcácskákon kanyarogtam sebesen felfelé.

Magyarázat: Szellemi előrehaladásomhoz új eszközt kaptam.

 

 

2013. november 8.

Álmomban Álmomban cégvezető voltam (korábbi helyemen a Maresi cégnél) és rájöttem, nem mennek túl jól a dolgok, egy kicsit tespedt a cég, meg kell hajtanom mindenkit, magamat is beleértve. Bár már péntek délelőtt volt, eldöntöttem, hogy a két területi vezetőnek kiadom, hogy évi stratégiát, havi lebontásban évi eladási tervet készítsenek, hajtsák meg az utazókat és magamnak pedig kitaláltam, hogy valamelyik beosztottam kíséretében leutazom Egerbe tárgyalni. Amikor hívni akartam a területi vezetőket az okostelefonomon, hirtelen a kijelző minden pontján ugyanaz a szám jelent meg, valami zavar lehetett, ezért kikapcsoltam és újra bekapcsoltam, mert az elektronikai készülékeknél az effajta újraindítás egyfajta zavarelhárításként funkcionál.

Magyarázat: Szellemi fejlődésemben, önirányításomban zavarok léptek fel, melyek elhárításán nagy lendülettel dolgozom.

 

 

2013. november 11.

Álmomban buszra, vagy villamosra szálltam, és felszálláskor a mellettem felszálló férfit megkérdeztem, volna-e egy jegye, mert nem tudtam jegyet venni. A férfi addig beleolvadt a tömegbe (fekete-fehér színben látszódott), de elővette a karszalagját, (kiszínesedett) és azt mondta, jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre. Úgy éreztem, nem lenne igazságos engem bliccelőként kezelni, hiszen szándékoztam jegyet venni, még ha pillanatnyilag nincs is érvényes jegyem. Ezt el is mondtam az ellenőrnek, aki nem szólt semmit, de nem büntetett meg, így jegy nélkül utaztam.

Magyarázat: Szándékom ellenére jogosulatlanul használok tömeges szellemi fejlődést elősegítő eszközöket.

 

 

2013. november 18.

Álmomban Erdő Péter bíborost és két másik papot láttam "bíborba-bársonyba" öltözve színarany miseruhában, háttal álltak felém. Egyszer csak megjelent egy drágakövekkel és gyémántokkal díszített színarany borítású helikopter, mire Erdő Péter azt mondta, ez a liturgikus helikopterünk... Az álomban egyfajta egyházi krónikás voltam és azon gondolkodtam, hogy öntsem szavakba, hogy ez már túlzás, hogy erre felháborodás lesz a reakció, hogy ilyesmikre nincs szükség.....

Magyarázat: A katolikus egyház működését szerényebb keretek között képzelem el .

 

 

2013. november 19.

Álmomban egy hang folytonosan azt ismételte ShanTshun pocket (Szan Csun Poket) mintha egy himalájai ember teherhordónak ajánlkozott volna, és azt mondaná tört angolsággal, Szan Csun viszi a csomagját. (előző este az Annapurna havas csúcsait mutatták egy filmben).

Magyarázat: A szellemvilág folyamatosan segítséget ajánl terheim cipelésében.

 

 

2013. november 19.

Álmomban bútorokat, súlyos dobozokat, különféle tárgyakat kellett leszállítanom Balatonra. Ügyesen megoldotta a problémát, béreltem egy kisteherautót, egyedül megpakoltam, és már visszafelé jöttem vele a Balatonról. Útközben felhívtam a barátomat, aki ugyanezt a feladatot kapta, de még nem látott neki, hogy én már visszafelé jövök a fuvarból, sőt a mai nap a második fuvart is le fogom bonyolítani, hogy még ma teljesítsem a feladatot..

Magyarázat: Ügyesen, gazdaságosan szervezem szellemi munkám.

 

 

2013. november 20.

Álmomban egy csomó leselejtezett műanyag kerti bútort és ablakot láttam egy nagy kuka mellett lerakva. Le voltak öntve vastagon ragasztóval, porosak, karcosak, sérültek voltak. Nekiálltam megtisztítani őket, lekapargattam a ráragadt ragasztót, megtisztítottam a kereteket és az üvegeket, lefejtettem a sérült részeket, hogy az épen maradt, még használható részek maradjanak meg, a műanyag bútorok is Ikea rendszerű, darabokból álló alkalmatosságok voltak, azokból is az ép darabokat kiválogattam, és rendszerezve egymásra raktam a kuka mellett, hogyha valakinek szükséges, még tudja hasznosítani azokat. Ezt belülről jó érzés kísérte. Az emberek csodálkoztak, fejüket csóválták, hogy a kidobott lomokkal dolgozom, megnéztek és mentek tovább.).

Magyarázat: Külső szemlélők számára értelmetlen munkát végzek.

 

 

2013. november 25.

Álmomban az esküvőmre mentem villamossal. Leszálltam a villamos végállomásánál, hogy gyalog, vagy más közlekedési eszközzel folytassam utamat, de észrevettem, hogy ruhám beszennyeződött. Hosszú, hófehér, tógaszerű ruha volt rajtam, és hajvágáskor keletkező hajhulladék volt rajta, amit alaposan letisztogattam róla, hogy tisztán menjek az esküvőre.

Magyarázat: Tisztulok az únió mystica, az Istennel, istenivel való egyesülés előtt.

 

 

2013. november 27.

Álmomban egy ismerősöm szólt, hogy megy egy marhahússzállítmány hajóval az USA-ba és a szállítmánnyal ki lehet utazni. Útközben kezembe került a szállítólevél és megállapítottam, hogy nem lehet nagy üzlet a kiszállítás, kicsi a mennyiség, alacsony a haszonkulcs, biztos ezért utazhatnak emberek is a szállítmánnyal. kiérve egy fehér csempével kirakott hűtőházba rakodták ki a húst, az utasok pedig a hűtőházi dolgozók kantinjában vásároltak. A legtöbben filléres bóvlikat, kacatokat vásároltak nagy tételben, műanyag gyöngysor színes cukorkákkal, golyóstollal egy rózsaszín neszeszerben pár centért, amit aztán jó áron el tudnak adni itthon. (mint a rendszerváltás előtti hetvenes években)
Nem vittem magammal pénzt, nem izgatott fel túlzottan az üzlet lehetősége, de azt gondoltam kint maradhatnék az USA-ban, hiszen voltak a hűtőházban is kivándoroltak, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezők. Elkezdtem kóborolni a csempés hűtőház folyosóin, wc-t kerestem, de egy ottani munkafelügyelő rámförmedt, hogy mit keresek ott. Elslisszoltam, éreztem, hogy ebből nem lesz USA, kerestem tovább wc-t de csak foglaltakat, zártakat, vagy erősen szennyezetteket találtam.

Magyarázat: Megszabadultam a haszonelvűségtől, de a szellemi méregtelenítésem nem zavartalan.

 

 

2013. december 1.

Álmomban Bécsből megkeresett a Maresi cég, (régi munkahelyem) a Rieß úr, (a kinti gazdasági igazgató) és felkértek, hogy vegyem át a Maresi itteni leányvállalatának az irányítását. Osztottam, szoroztam, 94-ben 360.000 Ft volt a fizetésem, azt mondtam, többre jönne ki az igényem, de a válságra való tekintettel havi 750.000-ért elvállalom. Azt mondták a régi ügyvezető Dúl Attila elment, (nem voltak vele mindenben megelégedve, ennek álmomban is örültem) és egy kisebb beosztású személy, egy ker.igazgató kapott átmeneti megbízást, de ő csak átmenetire vállalta, ugyanis a cég helyzete nem túl jó, és én is azért kellek, mert bíznak bennem, hogy helyre tudom hozni a cég főbb gazdasági mutatóit átszervezéssel, optimalizálással. Várakozással és izgalommal készültem a nagy napra, a bécsi Maresi céggel megállapodtam, beléptem az irodába, ahol az ideiglenes igazgató ült a székemen, és készültem, hogy átvegyem az irányítást a cég felett. Kellemes, jó érzés volt.

Magyarázat: Személyiségem felett visszanyertem az irányítást.

 

 

2013. december 3.

Álmomban tengerészként Abu Dhabiban szálltam hajóra. Ahogy megérkeztem, rögtön kimenőt kértem pár társammal és kimentünk délután a városba. Annyira belefeledkeztem a tarka világ forgatagába, hogy észre sem vettem, hogy beesteledett, és valamikor hajnal előtt jutott eszembe, hogy este 8-12 között nekem már szolgálatban kellett volna lennem. Rossz érzés fogott el, hogy a kötelességemet elmulasztottam, igyekeztem gyorsan vissza a hajóra, ráadásul az egyik matróztársam elmondta, hogy a fedélzetmester az ilyen elmulasztott műszakokért három másik műszakot ró ki az emberre. Közben már kivilágosodott, és ahogy mentem vissza a hajóhoz úgy számoltam tíz óra is lesz, mire visszaérek, tehát hat műszakot kell majd bepótolnom, ami nem lesz könnyű, de kibírom..

Magyarázat: Szellemi mulasztásaimat kötelességtudóan pótolom.

 

 

2013. december 6.

Álmomban a ház udvarában voltam és söprögettem. A szél amúgy is fújta a port, s ahogy söprögettem, még jobban szállt a por és a kutyára ment. Sajnáltam és azt mondtam: azért rossz kutyának lenni, mert alacsonyan száll a por.

Magyarázat: A belső tisztulás kellemetlen lehet az alszemélyiségnek.

 

 

2013. december 8.

Álmomban Adival voltunk egy nagy csoportban és vittek minket kórházról kórházra, orvosról orvosra, akik ingyen megvizsgáltak és gyógyítottak minket. Apró beavatkozások történtek, például az orrlyukamból kivágták a szőrt az egyik helyen. Aztán bekerültünk egy rendelőbe, még csodálkoztam is, hogy az orvos megint az orromba néz, amit már megvizsgáltak, ráadásul az orvos sebtiben, izgatottan, feszülten jött be a rendelőbe, mérges volt, hogy ennyi embert kell hirtelen és ingyen ellátnia. Bekukantott az orromba, és azt mondta, van ott egy vadhús, azt ki kell vágni... Kellemetlenül éreztem magam, de szerencsémre telefonon elhívták valahová és a vizsgáló székben maradtam. Gyorsan felpattantam és Adival kisiettünk a rendelőből az épület kijárata melletti wc-hez és ott elbújtunk, hogy a visszaérkező orvos ne vegyen észre minket. Hallottuk szapora lépteit, ahogy visszajött, és még a lélegzetünket is visszafojtottuk, nehogy észrevegyen minket.

Magyarázat: Menekülünk párommal a fájdalmas gyógyulástól.

 

 

2013. december 10.

Álmomban egy régi ismerősömhöz mentem, aki régen egy lépcsőházban lakott velem és most új lépcsőházba költözött. Menyasszonyi ruhában volt, mondták, hogy az új házában a nyolcadikon lakik én pedig esküvői fekete frakkban mentem utána. Csodálkoztam, hogy milyen szép világos ez a ház, pontosabban a ház lépcsőháza, micsoda fényesség van itt, míg az a ház, ahol én lakom, gyengén megvilágított, szűkös, sötétes inkább. A nyolcadikon nagy örömmel utolértem az ismerőst, akivel mindketten menyegzőre készültünk..

Magyarázat: Más is készül  az únió mystica, az Istennel, istenivel való egyesülés  megélésére.

 

 

2013. december 10.

Álmomban Adival Sopronba utaztunk és betértünk egy wellness szállodába. Nem akartunk ott megszállni, csak gondoltunk a toalettet igénybe vesszük. A hallban megláttam egy hölgyet egyfajta kék selyempongyolában, hálóköntösben, de felémfordult és zavarba jöttem, mert idegen nő volt. Utána találkoztam Adival is ugyanolyan hálóköntösben volt. Közeledtem a tisztasági-toalett rész felé, megint láttam egy személyt ugyanabban a hálóköntösben, ő a régi feleségem, gyermekeim anyja volt. Köszöntöttem, elnézést kértem, mondtam, hogy én a férfi részlegbe megyek. A szálloda különtermében egy ezoterikus vásár volt, ahová bementünk Adival. Rengeteg ezoterikus cucc, különleges kövek, szféragolyók voltak a pultokon, és egész sok mindent begyűjtöttem magamnak és Adinak. Közben nézegettem, mennyi pénzem van, hogy jusson arra is, amit ő akar megvenni magának. Elkerültük egymást a nagy forgatagban és amikor újra találkoztunk, csodálkoztam, hogy már sötét van. Kérdezgettem is, hogy mi van, már beesteledett? Kiderült éjszaka van, és rájöttem, hogy én közben aludhattam, míg Adi egy-két előadáson résztvett, aztán úgy ébredtem, hogy észre sem vettem, hogy előtte aludtam.
Visszautaztunk Gödöllőre, Adi apukája kedvesen, mosolyogva fogadott, elújságoltam, hogy Sopronban már lesett a hó is, nagy hideg van, aztán elbúcsúztunk, hisz a zsebemben voltak még a szféra golyók és a féldrágakövek, meg a rájuk szánt pénz is, Adi vásárlásai is, és a számlát még rendeznem kellett.

Magyarázat: A pihenő időszakoknak munkával kell megfizetni az árát.

 

 

2013. december 11.

Álmomban a tenger mélyén voltam, és egy, majd még egy polip közeledett felém. Láttam, hogy támadásra készülnek, ezért a mellettem levő személynek megmutattam, hogy hátulról kell a fejüket megfogni, akkor nem férnek hozzá a csőrükkel az emberhez és nem tudnak belénk harapni, a csápjaikkal meg nem törődünk. A bemutató sikerült, a két polipot hatástalanítottam, de a sötétségből hirtelen egy csomó, a két lefogott polippal szimpatizáló rokon polip jött elő, és megtámadtak, a hasamra tapadtak, ami ellen már védekezni nem tudtam....

Magyarázat: Jézus tanítása, ne szállj szembe a gonosszal. Ha mégis szembeszállunk, csak tápláljuk, erőt adunk neki, hízlaljuk.

 

 

2013. december 11.

Álmomban átmenetileg külföldön voltam, ahol volt egy hatalmas mosógépem, amit megtömtem rengeteg ágyneművel, ruhával és mostam..

Magyarázat: Sok tisztulnivalóm van.

 

 

2013. december 14.

Álmomban Budapest belvárosában egy nagy fekete Mercedessel vittem körbe Adit és élveztem, ahogy különböző nehéz közlekedési helyzetekben brillírozhattam neki..

Magyarázat: Vágyom párom elismerésére.

 

 

 

2013. december 16.

Álmomban kaptam egy szuperautót/szupermotort. Akkora volt mint a hüvelykujjam, egy autó munkáját el tudta végezni és csak fél dl üzemanyagot fogyasztott száz km-en. Kis gondom volt a beüzemeléssel, volt hozzá egy zsákszövet kémény, vagy kipufogó, az elszakadt és nehézségeim voltak a megvarrással. Pár ismerősöm mondott további beszerzési lehetőséget ilyen szuperkészülékre.

Magyarázat: Szellemi előrehaladásomhoz új szupereszközt kaptam, melynek használatával még nehézségeim vannak.

 

 

2013. december 17.

Álmomban metróvezetőnek tanultam be Adival. A vezetőkabin világítása fel volt kapcsolva, amikor megmutatták az egyes gombokat, kallantyúkat. Mellettem ült a betanító, a gyakorlott vezető, és velem jött Adi is. Elindult a szerelvény, de a vezetőfülkében lekapcsolták a villanyt, hogy a sötét alagútban jobban lássunk. Adi a sötétben rátenyerelt a vészfékre, amin bosszankodtam, hogy most az egész szerelvénynek meg kell állni, de nyugtattam magam, hogy különböző forgalmi okokból is meg szokott állni a szerelvény az alagútban, nem olyan nagy a gond. Már amikor lassulni kezdett, meg akartam nyomni a gyorsító gombot a leállás elkerülésére, de kiderült, a vészfék megnyomása esetén teljesen le kell állni a szerelvénynek csak azután lehet újra indulni. Aztán megérkeztünk a végállomáshoz, ott meg, bár lassan ment a szerelvény és fel volt kapcsolva a vezetőkabin világítása, alig találtam meg zavaromban a normál fék gombját, de a betanító vezető elvégezte helyettem ezt a műveletet.  A metróállomásról az aluljáróba, majd a felszínre kerültem, ahol Adi apukájával és apukájának főnökével, az idős, tekintélyes cégtulajdonossal találkoztam, akinél abban reménykedtem, hogy egy kisebb állásra felvesz. Még egy kisebb állásnak is örültem volna, de olyan jól sikerült a bemutatkozásom, hogy valamilyen igazgatónak tett meg, látta, hogy otthon vagyok üzleti dolgokban, nemzetközi kereskedelemben, jól beszélek németül, stb. Közben megérkeztünk egy épülethez, ami a cég új székháza volt. Nem volt új, nem volt csodás palota, nem volt hatalmas, de azért nyugodt, biztonságot sugárzó épület volt, és láttam rajta, hogy kis tatarozással szép székháza lesz a cégnek és igen örültem a fejleményeknek.

Magyarázat: Kellemes szellemi fejlemények előtt állok. 

 

 

Ha tanácstalan vagy álmod jelentésében, írj!


 

VISSZA

TOVÁBB

freeaudit.hu